Ara Pacis Augustae
|
A Róma történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Ara Pacis Augustae | |
.jpg) | |
| Ország | Olaszország |
| Település | Róma |
| Hely | Róma |
| Építési adatok | |
| Építés éve | i. e. 13 - 9 |
| Típus |
|
| Felhasznált anyagok | carrarai márvány |
| Elhelyezkedése | |
Ara Pacis Augustae
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 28′ 32″41.906388888889, 12.47555555555641.906389°N 12.475556°EKoordináták: é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 28′ 32″41.906388888889, 12.47555555555641.906389°N 12.475556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ara Pacis Augustae témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ara Pacis Augustae (jelentése az augustusi béke oltára) egy monumentális oltár Róma központjában, amely i.e. 13 - 9 között épült Augustus római császár Hispaniából és Galliából való hazatérése alkalmából. Az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása.
Leírása
A művet a római senatus rendelte meg Augustus hazatérése valamint a Hispániával és Galliával megteremtett „béke”, tulajdonképpen a két terület leigázása alkalmából. Ezt tükrözik az oltár finoman megmunkált domborművei is, amelyek Augustus vallási-politikai nézeteinek illusztrációi: a mondabeli ősök, istenek mellett, a szent áldozat bemutatására vonuló jámbor Augustust, családja és papok kíséretében mutatja be. Az oltár carrarai márványból készült. Pódiumon áll, amelyet nyitott falak vesznek körbe. A falakat kívül-belül domborművek díszítik. A külső fal nyugati homlokzatán a Lupercal barlang és Aineiasz áldozata látható, keleti oldalán Tellus és Róma megszemélyesítése, az oldalfalakon pedig két hosszú, párhuzamos frízen az oltár felszentelésének ünnepi menete látható. A menetben Augustus és családja, senatorok, papok és előkelőségek vesznek részt. Mindezek mellett gazdag virág- és gyümölcsmotívumos faragott füzérek is díszítik a falakat.
Az Ara Pacis Augustae keleti oldalán látható dombormű központi alakja Tellus Mater római földistennő.
Az oltár valaha néhány száz méterrel távolabb állt. A Római Birodalom bukása után elpusztult. Maradványai a 15. században kerültek elő a Palazzo Fiano építése során. Néhány darabja külföldre került, illetve olaszországi múzeumukba. A második világháború előtt a palota alól kiásták maradványait, az olasz múzeumokban őrzött darabokkal kiegészítették, sőt a külföldre került részek másolatait is a helyükre illesztették. A teljes békeoltárt nem eredeti helyére, hanem Augustus mauzóleuma mellé állították fel, a Mussolini által kialakított téren, egy Richard Meier által tervezett ultramodern épületben, az Ara Pacis-múzeumban, 2006-ban.
Források
- Ürögdi, György. Róma. Panoráma (1980). ISBN 963 243 191 X
- Hinzten-Bohlen, Brigitte. Művészeti kalauz Róma és Vatikán. Vince Kiadó (2005). ISBN 978-963-9552-49-4
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 93. o.
| Nemzetközi katalógusok |
|---|