Ebben a cikkben szeretnénk feltárni a Curia-et, és mélyebben elmerülni annak különböző aspektusaiban és jelentéseiben. A Curia olyan téma, amely ma sok ember figyelmét felkeltette, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben elemezzük a Curia különböző megközelítéseit és szempontjait, valamint annak fontosságát a különböző kontextusokban és kutatási területeken. Azt is megvizsgáljuk, hogyan alakult az idők folyamán, és hogyan befolyásolta az emberek mindennapi életét. Röviden: elmélyülünk a Curia világában, hogy megértsük jelentőségét és hatását a modern társadalomra.
Róma történelmi központja | |
Világörökség | |
Forum Romanum, Curia | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1980 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Curia témájú médiaállományokat. |
A Curia egy ókori római eredetű, közösségi célú műemlék épület a Forum Romanumon.
Eredeti jelentésében valószínűleg a latin coviria („férfiközösség”) szóból ered. Az archaikus Rómában a családok nemzetségekbe (gens), s ezek curiákba (összesen 30), azok pedig törzsekbe (tribus, összesen 3) tömörültek. A curiabeosztás alapján létrejött népgyűlés volt a comitia curiata. Egy-egy curia élén a curio állt, ezek fölött, az összes curia élén pedig a curio maximus. [1]
Bizonyos értelemben az archaikus görög phratriákhoz hasonló szervezet.
A fenti fogalomból következően a társadalmi kultuszok találkozóhelye lehetett eredetileg.
Rómában a Forum Romanum egyik emlékműve a Curia.
A Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje – ahogy tette ezt a Rostra esetében is – ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is – a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a Lateráni székesegyház főkapujában van.
Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.
A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.