Domus Augustana
Mai cikkünkben a Domus Augustana-et fogjuk alaposan megvizsgálni, egy olyan témát, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Domus Augustana egy olyan téma, amely a történelmi eredetétől a kortárs társadalomban betöltött relevanciájáig számos szempontot felölel. Az évek során a Domus Augustana érdeklődést váltott ki a szakemberek, az akadémikusok és a lelkesek körében, ami számos vitához és kutatáshoz vezetett a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben a Domus Augustana különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk annak hatását, következményeit és időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Domus Augustana körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket is megvizsgáljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Készüljön fel, hogy belépjen a Domus Augustana lenyűgöző világába!
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Domus Augustana | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Domus Augustana
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 16″, k. h. 12° 29′ 12″41.887700°N 12.486600°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 16″, k. h. 12° 29′ 12″41.887700°N 12.486600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Domus Augustana témájú médiaállományokat. | |
A római Palatinuson a Flavius-palotától délkeleti irányban, annak szinte részeként emelkedik Augustus palotája, a Domus Augustana.
Közepén egy kis templom, s a mellett a palatinusi ásatásokat felügyelő hivatal részlege és múzeuma (Antiquarium) foglal helyet, egy a templomhoz tartozó egykori kolostorépületben.
Az aranykor császárainak magánlakrészeként működött hajdan e palota, melynek felső szintjéből fennmaradtak a falak s láthatók a két udvarának nyomai is. Alsó szintje zárva van a látogatók előtt, udvara megsüllyedt, ám kivehető központi medencéje. A romok részét képezi még a két szintet összekötő lépcsősor, illetve néhány márványpadlós szoba.
Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
