Amára
Ebben a cikkben Amára lenyűgöző életét és munkásságát tárjuk fel, egy olyan személyt, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Szerény kezdeteitől a mai világra gyakorolt tartós hatásáig a Amára csodálat, tanulmányozás és vita tárgya volt. Ezeken az oldalakon végig mélyülünk hagyatékában, feltárjuk hatását különböző területeken, szerepét a történelem döntő pillanataiban, és a tapasztalataiból levonható tanulságokat. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Amára életén és hozzájárulásán keresztül, és fedezze fel, miért visszhangzik továbbra is a története a szívünkben és az elménkben.
| Amára (العمارة) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Kormányzóság | Mejszán |
| Alapítás éve | 1862 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 511 500 fő (2015)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 9 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 31° 50′, k. h. 47° 09′31.833333°N 47.150000°EKoordináták: é. sz. 31° 50′, k. h. 47° 09′31.833333°N 47.150000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amára témájú médiaállományokat. | |
el-Amára (arabul العمارة – al-ʿAmāra) város Irak délkeleti részén, Mejszán kormányzóság székhelye, az ország tizedik legnépesebb városa (453 426 fő, 2008, becslés). A síita vallású arabok, szábeusok és lúrok lakta város nevezetes ezüstművességéről és kézzel szőtt szőnyegeiről.
Fekvése
Amára Bagdadtól délkeletre, a Tigris alsó folyása mentén, a Mezopotámiai-alföld alacsony fekvésű síkján található, 9 méteres tengerszint feletti magasságban. Az iráni határtól mintegy 50 kilométerre fekvő várost régebben a Havíza-mocsár, ma tavak és mezőgazdasági művelés alatt álló területek veszik körül. Amára a Tigris folyón zajló vízi kereskedelem, valamint a Bagdad–Baszra közút egyik fontos állomása.
Története
A várost 1862-ben alapították a Tigris bal partján török helyőrségként, amelynek feladata az egymással rivalizáló helyi Lám és al-Bú Muhammad törzsek ellenőrzése volt. A környező mocsárvidék lecsapolását és egy kiterjedt öntözőcsatorna-rendszer kialakítását követően a vidéken intenzív mezőgazdasági termelés vette kezdetét, s Amára az itt előállított termékek (rizs, datolya, napjainkra cukornád; szarvasmarha, juh, gyapjú, irha) piachelye lett, emellett kézművesiparával is hírnevet vívott ki magának (gyékényszövés, szőnyeggyártás, ezüstművesség).
A feudális viszonyokat konzerváló helyi hadurak és földbirtokosok már a 19. században ellenőrzésük alá vonták a várost, s bár Amárába 1915-ben a mezopotámiai háború során brit katonaság vonult be, később pedig hivatalosan is Irak része lett a város, az állami közigazgatás csak 1958-ban tudta megtörni a helyi sejkek uralmát. Az 1980–1988 közötti irak–iráni háború során – stratégiai elhelyezkedése okán – több, súlyos károkat okozó hadművelet helyszíne volt a város és környéke.
Jegyzetek
Források
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 701. o. ISBN 963-05-6612-5
További információk
- Amára a lexicorient.com-on Archiválva 2006. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
