Kút (Irak)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kút (Irak)-et, egy olyan témát, amely különböző tudományágak figyelmét felkeltette, és amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A Kút (Irak) olyan téma, amelyről régóta vita és tanulmányozás folyik, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kút (Irak) különböző aspektusait, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Annak érdekében, hogy teljes képet adjunk a Kút (Irak)-ről, elemezzük pozitív és negatív aspektusait, valamint lehetséges következményeit személyes, társadalmi és globális szinten. Ezenkívül kiemeljük a Kút (Irak)-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat, azzal a céllal, hogy naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.
| Kút (الكوت) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Kormányzóság | Vászit |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 377 600 fő (2015)[1] |
| Tszf. magasság | 21 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 32° 30′ 53″, k. h. 45° 49′ 08″32.514722°N 45.818889°EKoordináták: é. sz. 32° 30′ 53″, k. h. 45° 49′ 08″32.514722°N 45.818889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kút témájú médiaállományokat. | |
Kút, al-Kút (arabul: الكوت, Kut el Amara) város Kelet-Irakban, a Tigris (folyó) bal partján, Bagdadtól délkeletre fekvő város. Népessége a 2008. évi becslések szerint mintegy 285 413 fő, 2018-as becslés szerint 389 400 fő.
Története
Kút a Tigris folyó partján fekvő város. Itt ágazik ki a folyótól dél felé a Satt-al-Gharraf. A keleti parton egykor Madaraja városa állt, melyet az arab történetírók szerint perzsák laktak még a IX. században is, és itt torkollott a Tigris folyóba a nagy Nahraván-csatorna, mely Szamarrától északra hagyja el a folyót. A régi város a folyó u alakú kanyarulatában egy félszigeten található.
Kút évszázadokon keresztül a szőnyegkereskedelem regionális központja volt. A környék híres gabonatermeléséről.
Az első világháború mezopotámiai frontján Kút város birtoklásáért súlyos harcok folytak. A brit-indiai hadsereg 1916-ban itt szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét a Goltz német tábornagy által irányított oszmán hadseregtől. 1917-ben a britek visszafoglalták várost és megnyílt az útjuk Bagdad felé.
Jegyzetek
Források
- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4
