Fallúdzsa
Ebben a cikkben elmélyülünk a Fallúdzsa izgalmas világában, feltárva annak több oldalát, jelentését és relevanciáját a mai társadalomban. A Fallúdzsa a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, mivel olyan téma, amely különböző területeken és kontextusokban visszhangzott. Eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk az élet különböző területeire gyakorolt hatását, a személyestől a globális szintig. Egy részletes és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk mélyrehatóan megérteni, hogy mi is az a Fallúdzsa, és miért olyan fontos, olyan panorámaképet kínálva, amely gondolkodásra és tudásra hív.
| Fallúdzsa (al-Fallūǧa, al-Fallūja(h) الفلوجة) | |
 | |
| Fallúdzsa 2022-ben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Kormányzóság | Al Ánbár |
| Irányítószám | 31002 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 250 884 fő (2018)[1] |
| Tszf. magasság | 43 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 33° 21′, k. h. 43° 47′33.350000°N 43.783333°EKoordináták: é. sz. 33° 21′, k. h. 43° 47′33.350000°N 43.783333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fallúdzsa témájú médiaállományokat. | |
Fallúdzsa (al-Fallūǧa, al-Fallūja(h)الفلوجة ) város Irakban, Al Ánbár tartományban. Népessége a 2008. évi becslések szerint 300 992 fő volt.
Fekvése
Az Eufrátesz bal partján, Bagdadtól 50 km-re nyugatra található.
Története
Fallúdzsa már az ókorban is állt. A mellette levő síkságon játszódott le a kunaxai ütközet i. e. 401-ben, ahol az Achaimenida II. Artaxerxész legyőzte öccsét, az ellene támadó ifjabb Küroszt. A hadjáratban 10 000 zsoldos is részt vett. A csatában elesett Kürosz is, csapatai szétszóródtak, és a görögök megkezdték visszavonulásukat észak felé. A Fekete-tenger partját sok viszontagság után érték el. Az athéni Xenophón volt vezetőjük, aki részletesen leírta a hadjáratot és hazatérésük történetét Anabászisz című művében: egy évig és három hónapig tartott az oda- és visszavonulásuk.
A középkorban Fallúdzsa a Rakkába vezető karavánút egyik állomása volt. Innen indult a Tigris és az Eufrátesz folyót összekötő Nahar Malka-csatorna, amely Szeleukidánál ömlött a Tigrisbe. A csatorna építésének idejét nem ismerjük. A 13. században élt Jákút arab történetíró építését Salamon királynak vagy Nagy Sándornak tulajdonította. A csatorna mellett egykor több virágzó város is feküdt, mint például Nahr-al Malik és Szerszer is.
Fallúdzsa túlnyomórészt szunniták lakta település.
A városban és környékén közel 200 mecset állt, melyeknek azonban több mint a fele elpusztult.
Jegyzetek
Források
- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4
