Tiszaalpár

Tiszaalpár
A tiszaalpári Jótanács Anyja római katolikus templom
A tiszaalpári Jótanács Anyja római katolikus templom
Tiszaalpár címere
Tiszaalpár címere		 Tiszaalpár zászlaja
Tiszaalpár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállásnagyközség
PolgármesterDr. Vancsura István (független)
Irányítószám6066
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség4856 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség53,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület91,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′, k. h. 19° 59′46.816666666667, 19.98333333333346.816667°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 49′, k. h. 19° 59′46.816666666667, 19.98333333333346.816667°N 19.983333°E
Tiszaalpár (Bács-Kiskun vármegye) Tiszaalpár Tiszaalpár Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tiszaalpár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaalpár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun vármegye Tiszakécskei járásában.

Fekvése

A vármegye keleti részén fekszik, a Tisza jobb partján. Szomszédai észak felől Lakitelek, északkelet felől Tiszaug, kelet felől Tiszasas, délkelet felől Csongrád, délnyugat felől Kiskunfélegyháza, északnyugat felől pedig Nyárlőrinc.

Megközelítése

Közúton Kecskemét, Csongrád és Kiskunfélegyháza felől is megközelíthető. Kecskemét felől a 44-es főúton kell elmenni Lakitelek-Kapásfaluig (a 24. kilométerig), majd letérni délkeletnek Tőserdő felé a 4505-ös úton, majd rátérni a községen átvezető 4625-ös útra. Ez utóbbi út szolgál megközelítési útvonalként Kiskunfélegyháza felől is. Csongrád felől pedig a 451-es főútból kiágazó 4502-es úton kell elindulni, majd letérni északkelet felé a 4501-es útra.

Vonattal a MÁV 145-ös számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán érhető el. A vasútnak négy megállási pontja is van itt: Kunszentmárton felől sorrendben előbb Tiszaalpár felső megállóhely, Árpádtelep településrésznél, a 4625-ös út mellett, majd Tiszaalpár vasútállomás a központ közelében, ezt a 45 303-as út szolgálja ki; Tiszaalpár alsó megállóhely Árpádszállás településrésznél, a 4625-ös és 4502-es utak találkozása közelében (ennek kiszolgáló útja a 45 304-es számú mellékút), végül Borsihalom megállóhely közvetlenül a délnyugati határszélen.

Története

Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt.

Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. A hely a honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett.

Anonymus leírása szerint a Kárpát-medencében fokozatosan előrenyomuló, területeket szerző magyarok vezére, Árpád a következő kéréseket terjesztette elő követek útján a bolgár vezérnek. „…Salánnak a barátsága kedvéért kérek a marháim miatt a magam jussából egy részecskét, tudniillik a Sajó folyóig elterülő földet. Azonfelül azt kérem a vezéretektől, hogy küldjön nekem a maga jósvoltából két korsót tele Duna vizével és egy nyalábot Alpár homokjának a füvéből, hogy megtapasztalhassam, vajon édesebb-e Alpár homokjának a füve a szcítiai tájaknak, azaz Dentü-mogyernak a füvénél, és a Duna vize vajon jobb-e a Don vizénél.”

Árpád ajándékokat küldött mindezekért cserébe.

„Aztán Árpád vezér (…) küldött neki tizenkét fehér lovat, tizenkét tevét meg tizenkét kun fiút, a vezérnének pedig tizenkét nagyon ügyes orosz leányt, továbbá tizenkét hölgymenyétprémet, tizenkét nyestbőrt és tizenkét aranyos köntöst.”

Árpád követei, „Ond és Ketel pedig továbbindultak Tarcal hegyéről, és gyors lovaglással harmadnap megtalálták Salán vezért Alpár várában, a Tisza mellett. (…) Salán vezér Árpád vezérnek különféle ajándékokon kívül nevetni való tréfaképpen küldött még két korsót tele a Duna vizével meg egy nyalábot Alpár homokjának a java füvéből.” A leírás szerint kis idő elteltével Árpád újra követeket küldött, akik „Alpár homokján megtalálták Salán vezért”. Azt üzente általuk Salánnak, hogy immár jóval nagyobb területet követel, éppen a korábban kért ajándékok jelképes erejére hivatkozva.

A követek érvelésében szerepelt, hogy a bolgár vezér, „ő maga az, aki földje jóságát dicsérve egy nyaláb füvet küldött Alpár homokjáról és egy korsót a Duna vizéből”. Salán vezér nem engedett a követelésnek. „…Árpád vezér és nemesei pedig az egész hadsereggel elindultak a Zagyva folyótól, és a Tetétlen-hegy mellett ütöttek tábort egészen a Tiszáig. Azután a Tisza partján tovább vonulva, Alpár homokjára érkeztek.”

Az elkerülhetetlenné vált csata Anonymus előadásában a következőképpen zajlott le: „Salán vezér a görögök és bolgárok segédcsapataival együtt elindult Titelről, és övéi biztatására is dühösen Árpád vezér ellen lovagolt. S mialatt a két sereg egymás közelében éjszakázott, egyik sem mert aludni egész éjjel, hanem felnyergelt lovukat kézen tartva virrasztottak. Reggel pedig, még hajnal előtt, mind a két fél készült a csatára. Árpád vezér, akinek a mindenség Istene volt a segítője, fölövezte fegyvereit, felállította a csatarendet, aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez, majd imigyen tüzelte vitézeit: Szittyák, kik a bolgárok dölyféből Hung várától a hungárus nevet kaptátok, a görögöktől való félelem miatt ne feledkezzetek meg kardotoktól, és el ne veszítsétek jó hírneveteket. Hanem serényen és vitézül harcoljatok a görögök és bolgárok ellen, akik a mi asszonyainkhoz hasonlítanak, és úgy féljünk a görögök sokaságától, mint az asszonyokétól. Ennek hallatára vitézei nagyon felbuzdultak. Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen. Erre harcba elegyedett a két ellenséges csatarend, és kezdtek hevesen vívni egymással. S amikor Árpád vezérnek egész serege viadalra kelt a görögök ellen, igen sokan elestek a görögök és a bolgárok közül.

A fent említett Salán vezér pedig, amint látta, hogy övéi alulmaradnak a küzdelemben, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, Bolgárfejérvárba sietett. A görögök meg bolgárok a magyaroktól való rettegésükben eszüket vesztve elfelejtették, hogy melyik úton jöttek, s midőn életüket mentve futásnak eredtek, a Tiszát kicsiny folyónak vélve, át akartak úszni rajta. De mivel ekkora félelem és rémület szállotta meg őket, a magyaroktól való rettegésükben majdnem mindnyájan a Tisza vizébe vesztek, s alig maradtak néhányan, hogy a császárjuknak balsorsukról hírt mondjanak. Ezért azt a helyet, ahol a görögök vesztüket lelték, attól a naptól kezdve mostanig görögök révének hívják.”

Anonymus művének nyomtatásban történt megjelenése óta (1746) az alpári vár mint „Zalán vára” vonult be a köztudatba. Széles körű ismertségét különféle szépirodalmi utalások is segítették. Különösen nagy jelentőségű ebből a szempontból Vörösmarty Mihály 1825-ben megjelent Zalán futása című tíz énekes hőskölteménye. Az alpári Zalán váráról szóló történet hitelességét sokáig a történeti szakirodalomban sem vitatták, ellenkezőleg, tényként kezelték.

A község a török hódoltság alatt többször is elpusztult. Az 1559 évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk, és ekkor 11 adóköteles háza volt. Alsóalpár a váci püspök fennhatósága alá tartozott, 1715-ben még csak Kecskeméthez tartozó puszta, 1727-ben népesült be újra.

1973-ban Alpárt és Tiszaújfalut egyesítették, így jött létre a mai Tiszaalpár.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2009. december 13-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt. A posztért kifejezetten nagy számú, összesen nyolc jelölt indult, egy kivétellel mind függetlenként. A településen szervezés alatt áll a Gyermekönkormányzat.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma4926494748974920488549385010498148804856
2013201420152016201720192020202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,8% (18,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,1% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 3,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).

Nevezetességei

Sport

Tiszaalpáron a labdarúgás az egyik legnagyobb érdeklődéssel bíró sport. A csapat jelenleg a Vármegyei III. osztályban küzd.

Tiszaalpáron található egy kézilabda egyesület is.

A település helyi értékei

a) Agrár- és élelmiszergazdaság:

b) Egészség és életmód:

c) Épített környezet:

d) ipari és műszaki megoldások:

e) kulturális örökség:

f) sport:

g) természeti környezet:

h) turizmus és vendéglátás:

Közösségek, alkotók:

Nyugdíjas Baráti Kör Kádár Lajos Nyk.


Helyi hagyományok, rendszeres események:

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ a b Tiszaalpár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  12. ↑ Tiszaalpár Helységnévtár
  13. ↑ Tiszaalpár Helységnévtár
  14. ↑ Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. = Cumania 7. Archeologia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982.
  15. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. december 17.)

Források

További információk

A Tiszakécskei járás települései
Lakitelek · Szentkirály · Tiszaalpár · Tiszakécske · Tiszaug
Bács-Kiskun vármegye települései
Megyei jogú városok
Városok
Nagyközségek
Községek