Zsana

Zsana
Zsana címere Zsana zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskunhalasi
Jogállás	község
Polgármester	Visnyei Miklós (független)[1]
Irányítószám	6411
Körzethívószám	77
Népesség
Teljes népesség	666 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	8,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	87,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 52″, k. h. 19° 39′ 36″46.381, 19.6646.381000°N 19.660000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 52″, k. h. 19° 39′ 36″46.381, 19.6646.381000°N 19.660000°E
Zsana Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Zsana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsana témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Zsana (keresztnév).

Zsana község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában. A település közelében található Magyarország legnagyobb, 2,17 milliárd köbméteres földgáztározója.^[3]

Zsana Bács-Kiskun vármegye déli részén fekszik, Csongrád-Csanád vármegyével határos település. Kiskunhalastól mintegy 14 kilométerre délkeletre található, a Szegedre vezető 5408-as út mentén.

• Zsana címerében egy alföldi pásztorruhát viselő juhász látható, a környék legjellemzőbb háziállatával, egy báránnyal. A címerpajzs talpát akácvirágok szegélyezik.
• A mai Zsana területe már az ókorban is a lakott helyek között szerepelt. A középkori Zana település vélhetően a mai község területén állhatott, melyet a törökök 1566-ban elpusztítottak.
• Kiskunhalas és környéke – így a mai Zsana területe – is, 1439-től a törökverő Hunyadi János birtoka volt. A környék földesura Hunyadi halála után Szilágyi Mihály lett, aki örökös nélkül halt meg. A földek visszakerültek a király birtokába, s így a Halas környéki települések jogosultak a korona használatára címereikben. Zsana új címerének pajzsa fölött is háromágú korona található.
• 1925-ben harangot kapott Zsana. A harangot Baján öntötte a Bodicsi Sándor és Fia harangöntő cég. Ez a harang szolgálja még manapság is a híveket a zsanai katolikus templom tornyában.
• A zsanai templom alapkövét 1948-ban rakták le, mivel korábban csak szükségkápolna volt ott. A templomszentelőt 1952 tavaszán tartották. A templomot 2001-ben teljesen felújították, melynek újraszentelését november 25-én érseki szentmise keretében tartották.
• 1952. január elsején Zsana és Eresztő puszták előbb Zsanaeresztő néven alakultak új községgé. A Zsana, Eresztő és Kőkút puszták területén létrejött falunak később Zsana lett a hivatalos neve.

• 1990–1994: Nacsa István (független)^[4]
• 1994–1998: Lajkó Lajos (független)^[5]
• 1998–2002: Lajkó Lajos (független)^[6]
• 2002–2006: Visnyei Miklós (független)^[7]
• 2006–2010: Visnyei Miklós (független)^[8]
• 2010–2014: Visnyei Miklós (független)^[9]
• 2014–2019: Visnyei Miklós (független)^[10]
• 2019–2024: Visnyei Miklós (független)^[11]
• 2024– : Visnyei Miklós (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 4,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,1% (18,9% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, románnak és horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 7% református, 0,2% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).^[13]

• A Millennium alkalmából az I. és II. világháború helyi hőseinek alkalmából emlékművet avattak.
• 1979-ben gázkitörés volt a falu közelében.