Adler Adelina

Ebben a cikkben a Adler Adelina problémájával kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években példátlanul jelentőségre tett szert. A Adler Adelina olyan téma, amely különböző területek szakértőinek figyelmét felkeltette, és heves vitát váltott ki világszerte. Ebben a tekintetben számos szempontot lehet feltárni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdasági szférában gyakorolt ​​hatásaiig. Ezen a vonalon kívánunk elmélyülni a Adler Adelina-en létező különféle perspektívákban, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekben, amelyek az evolúciójából fakadhatnak. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon összetett és kiterjedt téma, ezért elengedhetetlen, hogy több oldalról elemezzük, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és jelentőségét ma.

Adler Adelina
SzületettAdler Adél Irenea
1888. szeptember 24.[1][2][3]
Elhunyt1976. február 29. (87 évesen)[7][6][2]
Bécs[4][6][2]
MűvészneveAquila Adler Adelina
Állampolgárságamagyar
SzüleiSimonovanszky Vilma Éva (1857–1936)
Adler Lajos
Foglalkozása
  • operaénekes
  • énektanár
  • író
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1907 – 1909. december 21.)
SírhelyeFarkasréti temető (1-2-210)[8][9]

Adler Adelina, Aquila Adler Adelina, eredeti nevén Adler Adél (Budapest, 1888. szeptember 24.[10] – Bécs, 1976. február 29.) opera-énekesnő (koloratúrszoprán).

Élete

Édesapja Budweisből származó lakatos volt, aki nyitrai származású feleségével Budapesten telepedett le, ahol kisiparosból módos „gyárossá” nőtte ki magát. Nyolc gyermekükből Adél mellett ifj. Lajos is operai tag lett kóristaként[11] A család a 20. század elején Pécelre költözött.

Előbb a budapesti Sacré Coeur kongregáció leánynevelő intézetében, majd 1907-től a Zeneakadémián tanult Maleczkyné Ellinger Jozefa növendékeként. 1909-es eltanácsolása után Münchenben Bianca Bianchinél képezte tovább magát.

Első fellépése 1912-ben Budapesten a Népoperában, a Sevillai borbély Rosina szerepében volt. 1912-től a Népoperának, 1915-től pedig a Népopera jogutódjának az Operaháznak a tagja volt. 1921-től külföldön, Genfben élt, ahol az Aquila művésznevet vette fel. Sikerrel vendégszerepelt Moszkvában és Berlinben és New Yorkban is. 1924-ben, sikerei csúcsán egy végzetes hangszálbetegség következtében, karrierje befejeződött. Küzdelme a betegséggel egy életen keresztül zajlott. 1926-ban énekelte utoljára Alfred Picaver partnereként Budapesten a Bohémélet női főszerepét. 1934-ben végleg visszavonult a színpadtól és a pódiumtól egyaránt.

A későbbiekben Németországban zenepedagógusnak tanult, és élete második felében pedig, mint jelentős zenepedagógus dolgozott, akinek működését tehetséges növendékek sokasága jelezte, kezdetben Budapesten, később haláláig Bécsben.

Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Pécelen máig ápolják emlékét.

Főbb szerepei

Könyve

  • Amikor a lélek felszabadul... Budapest, 1940. (Aquila Adler Adelina néven)

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  2. ↑ a b c d OperaDigiTár
  3. ↑ a b https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93&order=csnev
  4. ↑ a b biografiA: Lexikon österreichischer Frauen (német nyelven) pp. 34, 2016. május 24. DOI:10.7767/9783205793489.
  5. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS85-P63. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  6. ↑ a b c BMLO (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  7. ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  8. ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  9. ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  10. ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Szent Rókus római katolikus egyházközség keresztelési akv. 436/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
  11. ↑ Adler Lajos meghalt (1935. november 9.) Ujság, 11. évfolyam, 255. szám

Források

  • Opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap