Ádám Lajos
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ádám Lajos-et, és mindent, amit tudnia kell róla. Eredetétől napjaink relevanciájáig, a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásain keresztül. A Ádám Lajos különböző területekről és érdeklődési körökből álló emberek figyelmét keltette fel, vitákat és reflexiókat generálva, amelyek gazdagítják a jelenlegi panorámát. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Ádám Lajos hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatással volt a társadalomra, valamint milyen lehetséges jövőbeli következményekkel járhat a jelenléte ma. Készüljön fel, hogy belépjen a Ádám Lajos lenyűgöző világába!
| Ádám Lajos | |
 | |
| Született | 1879. május 1. Tergenye |
| Elhunyt | 1946. november 19. (67 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Ádám Adolf Kohn Netti |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-4-18)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám Lajos témájú médiaállományokat. | |
Ádám Lajos (Tergenye, 1879. május 1. – Budapest, 1946. november 19.)[2][3] sebész, egyetemi tanár.
Élete
Ádám Adolf balassagyarmati születésű, zsidó származású kereskedő és Kohn Netti fia.[4] Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1904-ben szerezte orvosi oklevelét. Orvosi pályája kezdetén Hültl Hümér tanár mellett a budapesti Rókus Kórház II. számú Sebészeti Osztályán alorvosként működött. 1912-től tanársegédi beosztást nyert, majd idővel a budapesti I. számú Sebészeti Klinika igazgatója lett. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem rektori címét viselte. Jelentős cselekedete, hogy bevezette Magyarországon a helyi érzéstelenítés elterjesztését. Több, mint 100 tudományos közleményben ismertette azokat tapasztalatait, amelyeket nagy számú műtéttel kapcsolatban szerzett. Tanulmányai közül legjelentősebbek a sipolyokra, a tetanuszra, az érzéstelenítésre, és az epe- és végbélsebészetre vonatkozóak. Vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Sebésztársaságnak.
Felesége nagyszentmiklósi gróf Nákó Erzsébet (1885–1963) volt.[5]
Főbb művei
- A helybeli érzéstelenítések kézikönyve (Budapest, 1926, 2. kiadás: 1928)
- A rákkérdésről (Budapest, 1935)
- A fájdalomcsillapítás fejlődése a sebészetben (Orvosképzés, 1935)
- Az élet megbecsülése (Budapest, 1936)
- A fájdalom (Budapest, 1936)
Jegyzetek
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=203&layout=s
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1735/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Gyászjelentése (1946. november 21.) Világ, 446. szám, 5. oldal. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a balassagyarmati izraelita hitközség házassági akv. 8/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 786/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
Források
- Babics Antal: Ádám Lajos (Orv. L., 1946. 23. sz.);
- Ádám Lajos Emlékalbum, Budapest, 1947.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 8. o. Online elérés
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Uj Idők lexikona 1–2. A–Assisi, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1936, 54. o.
|  | |
