Újvári Erzsi

A mai világban a Újvári Erzsi emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár nemzetközi befolyása miatt, a Újvári Erzsi a beszéd egyik alapvető témájává vált. A Újvári Erzsi eredetétől napjaink fejlődéséig kulcsszerepet játszott számtalan ember életében. Ebben a cikkben részletesen feltárjuk a Újvári Erzsi jelentőségét és hatását különböző kontextusokban, azzal a céllal, hogy szélesebb perspektívát adjunk ennek a ma oly fontos témának.

Újvári Erzsi
Élete
Született1899. július 14.
Érsekújvár
Elhunyt1940. augusztus 11. (41 évesen)
Moszkva
HázastársaBarta Sándor
GyermekeiBarta Zsuzsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Újvári Erzsi témájú médiaállományokat.

Újvári Erzsébet (eredeti neve: Kassák Erzsébet) (Érsekújvár, 1899. július 14. – Moszkva, 1940. augusztus 11.) költő, újságíró. Barta Sándor (1897–1938) író felesége, Kassák Lajos (1887–1967) író húga.

Életpályája

Szülei Kassák István és Istenes Erzsébet voltak. A Tett (1915-1916) és a Ma hasábjain jelentek meg első ízben versei és jelenetei, expresszionista stílusban alkotott. 1919-ben Bécsbe emigrált. 1922-től az Akasztott Ember és az Ék, majd az Egység munkatársa volt. 1925-ben családjával együtt Moszkvában telepedett le, ettől kezdve irodalommal már nem foglalkozott.

Művei (válogatás)

  • Prózák (versek, 1921);
  • Versek (versek, 1922);
  • Csikorognak a kövek (versek, 1986).

Források

További információk

  • Bozók Ferenc: Újvári Erzsi ébresztése (tanulmány); Ezredvég, 2015. november - decemberi lapszám
  • Kettős kötődés
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Bp., Enciklopédia, 1997.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.