Barta Zsuzsa

A mai világban a Barta Zsuzsa nagy jelentőségű és figyelemreméltó témává vált. A Barta Zsuzsa megjelenése óta felkeltette a szakértők, kutatók és a nagyközönség érdeklődését, és számos vitát, elméletet és véleményt generált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Barta Zsuzsa továbbra is az elemzés és a vita tárgya számos területen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Barta Zsuzsa különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig, hogy átfogó képet adjunk erről az izgalmas és vitatott témáról.

Barta Zsuzsa
Született1924. december 21.
Bécs
Elhunyt1992. június 22. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiÚjvári Erzsi
Barta Sándor
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető

Barta Zsuzsa (Bécs, 1924. december 21. – Budapest, 1992. június 22.[1]) magyar színházi rendező, főiskolai tanár.

Életpályája

1924-ben született Barta Sándor és Újvári Erzsébet gyermekeként. Moszkvában tanult rendezést, ahonnan 1948-ban tért haza. 1948–1951 között a Madách Színház segédrendezője,[2] majd igazgatója volt. Több színházban is dolgozott rendezőkéntː a Nemzeti Színházban (1952), az Állami Déryné Színházban (1953), az egri Gárdonyi Géza Színházban (1963), a győri Kisfaludy Színházban (1964–1965) és a veszprémi Petőfi Színházban (1964). A Színművészeti Főiskola oktatója volt (1952–1954).[3][4]

Fontosabb színházi rendezései

  • Gorkij: Kispolgárok (Madách Színház, 1949)
  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 (Nemzeti Színház, 1952)
  • Dosztojevszkij–Olesa: A félkegyelmű (Győr, 1965)

Jegyzetek

  1. ↑ OSZMI (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
  2. ↑ „Madách Színház - Panorámablog”, Panorámablog, 2007. október 10.. (Hozzáférés: 2018. október 29.) (hu-HU nyelvű) 
  3. ↑ Barta Zsuzsa - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2018. október 29.)
  4. ↑ Barta Zsuzsa (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. október 29.)

Források