Zsolt Nándor

Mai cikkünkben a Zsolt Nándor témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a Zsolt Nándor különböző oldalaival, és megértsük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a mai relevanciáig a Zsolt Nándor minden vonatkozását megvizsgáljuk, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújthassunk. Ezenkívül elemezzük a Zsolt Nándor következményeit különböző területeken, a politikától az emberek mindennapi életéig. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos és felvilágosító útmutató lesz azoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni a Zsolt Nándor témájában.

Zsolt Nándor
Életrajzi adatok
Született1887. május 12.[1][2][3]
Esztergom
SzármazásMagyar
Elhunyt1936. június 24. (49 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1908)
Pályafutás
Hangszerhegedűművész, zeneszerző, karmester
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt Nándor témájú médiaállományokat.

Zsolt Nándor, született Zahovecz[5] (Esztergom, 1887. május 12.Budapest, 1936. június 24.[6]) hegedűművész, karmester és zeneszerző.

Élete

Zenészcsaládba született, apja id. Zsolt (Zahovecz) Nándor hegedűtanár és karnagy, anyja Petróczy Etelka volt. Esztergomban érettségizett, majd hegedűtanulmányait Budapesten a Zeneakadémián folytatta Hubay Jenőnél, zeneszerzés tanára Koessler János volt.

A diploma megszerzése után 1908/9-ben a londoni Queen's Hall Orchestra egyik koncertmestere volt, valamint szólistaként is koncertezett, 1909-ben a londoni Promson a Queen's Hallban Csajkovszkij Hegedűversenyét játszotta, a Queen's Hall Orchestra-t Sir Henry Wood vezényelte.[7] 1914-ben Bécsben, mint karmester lépett fel, majd újból Londonba ment, ahol a háború kitörésekor internálták. 1919-ben tért vissza Budapestre, ahol Hubay felkérésére 1920/21-es tanévtől a Zeneakadémia tanára lett. Hubay mesteriskolájába felkészített növendékei között voltak Lengyel Gabri­ella, Szécsi Magda, Vaszy Viktor, Végh Sándor és Ney Tibor,[8] emellett 1923-tól őt nevezték ki a Zeneakadémia növendék zenekarának karmesterévé.

1930-ban megalapította a Budapesti Hangversenyzenekart – melynek karnagya, majd tiszteletbeli vezetője lett –, 1934-ben pedig a debreceni MÁV Szimfonikusokat.

Zsolt Nándor nem csak szólistaként, karmesterként és hegedűtanárként volt ismert, hanem zeneszerzőként is, kompozíciói egyik kiadója a londoni Augener & Co. volt. Műveit Magyarországon és külföldön is előadták, 1915. novemberi 15-i számában a The New York Times beszámol David Hochstein koncertjéről, a műsoron Zsolt Nándor Air és Valse c. művei voltak,[9] de Benno Molseiwitsch is műsorra tűzte Zsolt Nándor Toccátáját a Carnegie Hallban 1921. február 23-án adott koncertjén.[10]

1936. június 24-én halt meg Budapesten, sírja az esztergomi szentgyörgymezei temetőben található.

Nevét viseli az esztergomi zeneiskola, emléktáblája a Simor János utca 21. számú ház falán található.

Művei (válogatás)

  • F-dur Romanze hegedűre zongorára op. 1 (1902)
  • Hegedűverseny – d-moll (bemutatója 1906-ban volt az Operaházban)
  • Es ragt ins Meer – Heine versére
  • Der erste Verlust – Goethe versére
  • Der schwere Abend – Lenau versére
  • Toccata
  • Air
  • Valse
  • Berceuse
  • Elegy
  • In chains
  • Satyr and Dryade
  • Szonáta hegedűre

Média

Jegyzetek

Források

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap