Zsigmond Ede

Zsigmond Ede
Élete
Született	1916. május 18. Pestszenterzsébet
Elhunyt	1944. (28 évesen) A Szovjetunió területén
Nemzetiség	magyar, zsidó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	közösségi és szerelmi költészet novella
Alkotói évei	1930 – 1944
Első műve	Elszántan és szelíden
Hatottak rá	József Attila
Zsigmond Ede aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmond Ede témájú médiaállományokat.

Zsigmond Ede (Pestszenterzsébet, (ma Pesterzsébet); 1916. május 18. – 1944) egy pesterzsébeti proletár család legkisebb gyermeke, kommunista magyar költő, író és újságíró, okleveles magyar-német szakos középiskolai tanár, ám munkássága miatt sohasem alkalmazták; a magyar líra egyik képviselője. Alkotásaira leginkább a társadalmi intolerancia és a fasizmus elleni, a humanizmus melletti kiállás jellemző. 1944-ben a Szovjetunió területén nyoma veszett munkaszolgálatosként.

Élete

Egy pesterzsébeti munkástelepen látta meg a napvilágot, apja és nagyapja is a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott. A kései gyermeket családja értelmiséginek szánta, ezért szülei és testvérei áldozata árán, és egy pesti gimnáziumba lett beíratva.

Itt ismerkedett meg a gyermek Zsigmond Ede nyelvekkel, irodalommal. Tizenkét éves korában már rímeket faragott, és szavalt. A gimnázium mellett házitanítói állást — mint sok más költő-kortársa — és alkalmi munkákat vállalt. Keresetéből haza adott a családnak, valamint a későbbiekben finanszírozta belőle beiratkozását a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az egyetemen kapcsolatba került titkosan működő szervezetekkel, melyek ideológiájukban jelentősen eltértek a korabeli Bethlen-kormányétól, ezért csak illegalitásban működhettek. A társaság magánlakásokon és olcsó kávéházakban gyűlt össze, ott ütköztette véleményét a világról, ideológiákról, politikáról. A kávéházakban és kifőzdékben összegyűlt társaság ideális volt, hogy a fiatal költő kibontakozhasson; Zsigmond Ede többször tartott előadást munkásoknak a Vasas székházban, valamint Ságvári Endre révén kapcsolatba került az KMP-vel; később belépett a Szociáldemokrata Pártba.

Zsigmond Ede feleségével

A fiatal Ede megtört József Attila halálhírére, és egy zaklatott hangvételű verssel adózott a költőtárs felé (József Attila meghalt), mely az 1938-ban önerőből megjelentett verseskötetben is helyet kapott. Verseiben a humanizmus, a békevágy és az antifasizmus kavarog. Emiatt a feloldhatatlan kettős érzés miatt választotta a költő a sokat mondó Elszántan és szelíden címet verseskötetének, melyet egy, a kötetben található vers is visel.

A költő megszerezte a magyar-német szakos képesítést, de sohasem alkalmazták tanárként. Tehetős családok gyermeke mellett volt házitanító, majd a Népszavánál kapott állást külsős munkatársként; itt jelent meg verseinek java része, továbbá helyet kaptak művei a Szép Szó és a Magyar Csillag folyóiratokban is, valamint 1942-ben megjelent a Márciusban Petőfi Sándorról írt nagyobb tanulmánya (Petőfiről).

Az úgynevezett külföldi honos zsidókat 1941-ben deportálták Magyarországról. Szüleit, mint "nem magyar állampolgárokat" elhurcolták otthonukról Zsigmond Ede távollétében. A Kamjanec-Pogyilszkij-i tömegsírba lőtték őket harmincezer áldozattal együtt. Zsigmond Ede is erre a sorsra került volna, ám mikor szüleit elhurcolták a pesterzsébeti lakásról, a fiatal költő nem tartózkodott otthon. 1941 júliusától szeptemberig Mezőkovácsházán bujkált barátoknál és rokonoknál a fasiszták elől.

1943-ban behívták munkaszolgálatosnak, 1944-ben a keleti fronton nyoma veszett. Utolsó versét távol az otthonától írta, az Adj erőt! címet viseli. A kéziratot Komlós Aladárnak küldte haza.

Utóélete

1961-ben barátai felkutatták régi kéziratait, és egy posztumusz kiadást szerkesztettek az elhunyt költőnek. A kötet mindössze 950 példányban került ki a nyomdából.

1966 augusztus végén leplezték le emléktábláját Budapesten, melynél Vészi Endre mondott beszédet.

1968. június 30-án a Hungaroton lemezkiadó vállalat kiadta a Magyar Költők nevet viselő sorozatának 40. tagjaként – vinyl lemezen – 3 versét. A versek a Hazajött az apám (előadja: Koncz Gábor), a József Attila meghalt (előadja: Kohut Magda), és az Elszántan és szelíden (előadja: Horváth Ferenc) címeket viselő alkotások voltak.

1969-ben Bálványos Huba egy litográfiát készített az Emlékezés koránkelő lányokra c. verséről/ből, ugyanezen címmel.

1992 februári és 2013 július-augusztusi Ezredvég számokban megjelent Zsigmond Ede több verse. Előbbiben a Cirkuszban és az Alany címet viselők, melyek a posztumusz kötetben is megjelentek, utóbbiban a A diktátor dala, mely 1934-ben íródott és 1938-ban helyet kapott az Elszántan és szeliden kötetben.

Költészete

Zsigmond Ede költészetének témáját meghatározta a pesterzsébeti környezet, a korabeli Magyarországon növekedő gyűlölködés, a fasizmus térhódítása, valamint a háború.

Róla írák

Elszántan és szelíden című verseskötetéről

Első és egyetlen – 1938-ban megjelenő – verseskötetéről ír a Pester Lloyd, valamint több irodalmi személy is értekezik róla, többek között: Radnóti Miklós, Kárpáti Aurél, Gedő Gyula, Németh Andor.

Radnóti Miklós kritikája

Radnóti kemény kritikával illeti, a költő alapanyagát igénytelennek tartja, és erre példának a Vigyázz! című verset hozza.

„	Vigyázz, ha tiszta lányt ölelsz, ha szívedig fáj a csók, mert nem csak símogatni, ölni is tudnak csöpp kacsók., írja a vers közepén s én a kacsót most láttam fiatal költő könyvében először, s bevallom, mosolyogtam rajta. S különösen bájologva illeg a szó, ha elgondoljuk, hogy ugyancsak ennek a versnek utolsó két strófája így hangzik: ...Különben mindegy. Hisz az ember vigyáz vagy nem vigyáz, holnapra megfullasztja úgyis a méregízű gáz, végez velünk maholnap úgyis a fegyver, bomba, tank s mert nem lesz már harangozó majd önként kondul meg fölöttünk valahol egy harang. Persze a versek olvasása közben egyre nyilvánvalóbb, hogy hangváltásról van szó és a fejlődés az előbbi költemény végéről idézett két szép strófa költői állapota felé mutat. Ennek ellenére azonban az egész kötet túlságosan illedelmes, - s első kötet!	”
– Radnóti Miklós: Elszántan és szelíden, Nyugat, 1939. január

Mégis, Radnóti látott fantáziát a költő megjelent műveiben. Kritikájában többször kihangsúlyozza, hogy a kötet Zsigmond Ede első megjelenése - a költő 22 éves volt kötete megjelenésekor -. Költőtársa haladást, felfelé ívelő pályát vélt felfedezni Zsigmond Ede műveiben, párat a kritika végén ki is emelt (Hazajött az apám, Csoportosulj a tieiddel!, József Attila meghalt, Halott a házban, Elszántan és szelíden), mert szerinte egészükben is szépek, jól szerkesztettek, nemes mozdulatúak és rokonszenvesek.

Kárpáti Aurél kritikája

Kárpáti Aurél közvetlen, őszinte, ennek ellenére érzékeny, riadt lelkű költőnek tartja, egy melanchólikus lázadónak, akin korának minden sebe átsajdul és mélyen átérzi embervoltát. Szerinte e kettősséget takarja kötetének címe is, az Elszántan és szelíden.

„	Ezt a kettősséget nemcsak kötetének címe jelzi, hanem versei is kifejezik. „Elszántan és szelíden”, daccal és zokogva „szorítja kebléhez a lantot, ha jő a halál.” De könnyeit visszanyeli, lírája áradását – művészi tartózkodással – a forma bensőleg duzzasztó gátjai közé szorítja. Új-klasszicista költő. Mennél forróbb a mondanivalója, annál hűvösebb szavak márványába faragja, érzelmi festőiség helyett a gondolat plaszticitását hangsúlyozza. Képei hasonlatai keresetlenek, mégis elvonatkoztatnak az élet valóságától s eszmei telítettségükkel jelképekké sűrűsödnek. Strófáinak belső zeneisége klasszikus emlékeket idéz:	”
– Kárpáti Aurél: Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede versei), Pesti Napló, 1938. december 25.

Kiemeli a kötetből többek között a kötet címversét (Elszántan és szelíden), a Tengerszem, Erdőben este, Vigyázz, Diktátor dala c. költeményeket; legszebbnek tartja az Éjjel című verset, míg a legemlékezetesebbnek a Számadás előtt címűt.

Megjelenései

Életében megjelent kötete

• Elszántan és Szelíden (1938)

Posztumusz kötete

• Elszántan és Szelíden : versek (1961)

Antológiákban

Irodalmi tanulmányok (Bp., Szociáldemokrata Párt, 1940)
Hazám c. verse, 3. old Kritika: Gosztonyi Lajos, Népszava, 1940, 209. szám, 12. old

Mérleg (Bp., Rajkai nyomda, 1942)
Üzenet c. verse, 91. old Kritika: Szerdahelyi Sándor, Népszava, 1943, 3. szám. 14-15. old

Március (Bp., Rajkai nyomda, 1942)
Petőfiről c. tanulmánya, 76-82. old Kritika: Losonczy Géza, Népszava, 1942, 72. szám. 13. old

Népszava Naptár 1942 (Bp., Népszava Könyvkereskedés, 1941)
Ereszkedj mélyre c. verse, 33-34. old

Magyar mártír írók antológiája (Bp., Cserépfalvi Könyvkiadó, 1947)
Kóbor kutya c. verse, 307-308. old

Hét évszázad magyar versei (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
A diktátor dala c. verse, 493-494. old Hazajött az apám c. verse, 494-496. old

Magyar ars poetica (Bp., Magvető, 1959)
Az alázat ellen c. verse, 276-277. old

Magyar múzsa (Bp., Táncsics Kiadó, 1959)
A diktátor dala c. verse, 553. old Hazajött az apám c. verse, 554-555. old

Olvastam, költőtárs... (Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961)
József Attila meghalt c. verse 253-256. old

Magyar költők (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962)
A diktátor dala c. verse 491. old Elszántan és szeliden c. verse 491-494. old Hazám c. verse 494-495. old Adj erőt c. verse 496-500. old

A történelem futószalagán (Bp., Magvető, 1965)
Csoportosulj a tieiddel c. verse 145-146. old A diktátor dala c. verse 165. old Elszántan és szeliden c. verse 200-202. old Türelem c. verse 263-265. old Négy strófa c. verse 267. old Béke c. verse 380. old Költő c. verse 430. old Romok közül c. verse 445-446. old Nem engedték… c. verse 447. old Adj erőt! c. verse 543-546. old

Hét évszázad magyar versei (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966, )
A diktátor dala c. verse 719. old Hazajött az apám c. verse 719-721. old Csoportosulj a tieiddel! c. verse 721-722. old

A magyar valóság versei (Bp., Magvető, 1966, )
Hazajött az apám c. verse 493-494. old

Ezredvég (Bp., Ezredvég Alapítvány, 1992. február)
Cirkuszban c. verse Alany c. verse

Ezredvég (Bp., Ezredvég Alapítvány, 2013. július-augusztus)
A diktátor dala c. verse

Sajtóban

Novellái

Népszava:
Lázár úr élt c. novellája (1938, 18. szám; 20. oldal) A mosónő fia c. novellája (1938, 121. szám; 16. oldal) Fűszerüzlet c. novellája (1938, 166. szám; 16. oldal) Tolvaj c. novellája (1939, 61. szám; 28. oldal) Egyedül c. novellája (1939, 187. szám; 6. oldal) Két tucat olló c. novellája (1939, 212. szám; 11. oldal) Cirkusz, a Körúton c. novellája (1941, 151. szám; 12. oldal)

Munkáskultúra:
Feri c. novellája (1939, Szociáldemokrata Párt, 37-44. oldal)

Cikkei, riportjai, kritikái

Társadalmi vonatkozásúak; Népszava:
Galambkiállításon c. cikke (1938, 43. szám, 7. oldal) Fiatal c. glosszája (1939, 7. szám, 8. oldal) Belvárostól Vadnyugatig c. riportja (1939, 197. szám, 7. oldal) Gyermekek a periférián c. cikke (1942, 3. szám, 13-14. oldal)

Irodalmi témájúak; Népszava:

Magyar költők a szabadságért címmel (1939, 61. szám, 19. oldal) A munkás és a könyv címmel (1939, 100. szám, 26. oldal) Versek vándorlása címmel (1939, 245. szám, 4. oldal) Tavaszi versek címmel (1940, 100. szám, 17. oldal) A “Nyugat” első kötetéről címmel (1941, 220. szám, 15. oldal) Rab Gusztáv: Diána társadalma. címmel (1939, 50. szám, 12. oldal) Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. címmel (1939, 151. szám, 12. oldal) Kathlen Norris: Patrícia megszökik címmel (1940, 122. szám, 12. oldal) Borbély László: Tengeri medve. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal) Radnóti Miklós: Ikerek hava. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal)

Források

1. ↑ a b c A magyar irodalom története 1919-től napjainkig VI., A magyar irodalom története. Budapest: Akadémiai Kiadó, 624. o. o. (1966). ISBN 963 04 1645 4 
2. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 5-6. o. (1961) 
3. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 8. o. (1961) 
4. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 93. o. (1967) 
5. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 12. o. (1961) 
6. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 21. o. (1961) 
7. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 245. o. (1961) 
8. ↑ Vészi Endréné: Vészi Endre honlapja - életrajz dátumos (htm). . (Hozzáférés: 2014. január 10.)
9. ↑ Roth András: Hanglemezkatalógus 2.. . (Hozzáférés: 2014. január 10.)
10. ↑ Apple Inc.: iTunes. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
11. ↑ Bálványos Huba galéria - Litográfiák 1967-1977/Zsigmond Ede: Emlékezés koránkelő lányokra 1969. . (Hozzáférés: 2014. február 16.)
12. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1967) 
13. ↑ Radnóti Miklós: Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede verseskönyve) (htm). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
14. ↑ Kárpáti Aurél. „Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede versei)”, Pesti Napló, 1938. december 25., 72. oldal (magyar nyelvű) 
15. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 94-96. o. (1967) 
16. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 96. o. (1967) 

További információk

• Vészi Endre honlapja
• A „harmadik nemzedék” fogadtatása Archiválva 2021. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• RADNÓTI MIKLÓS: ELSZÁNTAN ÉS SZELÍDEN (Zsigmond Ede verseskönyve)

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 121448290 OSZK: 000000015924 NEKTÁR: 134869 PIM: PIM75446 ISNI: 0000 0000 7925 9701