Zombory Lajos

A Zombory Lajos világában a nézőpontok, vélemények és ismeretek széles skálája létezik, amelyek az állandó vitát és eszmecserét táplálják. A Zombory Lajos évtizedek óta az akadémikusok, a szakértők, a rajongók és a kíváncsiak tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. A társadalomra, a kultúrára, a tudományra és a technológiára gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, és jelentősége folyamatosan változik. Ebben a cikkben a Zombory Lajos különböző aspektusait fogjuk feltárni, részletes elemzést és átfogó képet adva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és befolyását mai világunkban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Zombori Lajos.
Zombory Lajos
Született1867. január 9.
Szeged
Elhunyt1933. november 18. (66 évesen)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész,
festő
A Wikimédia Commons tartalmaz Zombory Lajos témájú médiaállományokat.

Zombory Lajos (Szeged, 1867. január 9. – Szolnok, 1933. november 18.) magyar építész és festő. Állatábrázoló művészetével tűnt ki.

Életpályája

Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett s díjat nyert építészeti pályázatokon (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara. A budapesti Mintarajziskola, a Benczúr-mesteriskola növendéke volt, majd 1898-tól 1902-ig Münchenben képezte tovább magát Heinrich von Zügelnél.

Szolnokra költözve a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. A nyaranta lelátogató Képzőművészeti főiskolások számára állatrajzot oktatott. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában.

A szolnoki temetőben nyugszik, síremléke Borbereki-Kovács Zoltán alkotása.

Képei

Leginkább naturalisztikus és plein air életképeket festett. Legjelentősebb műveinek témáját az állatvilág köréből merítette, képein az állatokat többnyire színes tájképháttér előtt ábrázolta.

Galéria

  • Vázlat (ló) (c. 1904)
    Vázlat (ló) (c. 1904)
  • Tehenek
    Tehenek
  • Bika
    Bika
  • Megrakott lovas szekér
    Megrakott lovas szekér[1]

Díjak

Társasági tagsága

Lásd még

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Jegyzetek

  1. ↑ Agrárgazdaság a 20. század elején

További információk