A mai világban a Zombori Lajos olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, a tudományos területen betöltött fontossága vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Zombori Lajos felkeltette az akadémikusok, tudósok, lelkesek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Zombori Lajos különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai hatásig, elemezve következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezenkívül megvizsgáljuk más témákkal való kapcsolatát és időbeli alakulását, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk a Zombori Lajos-ről.
Zombori Lajos | |
Született | 1875. augusztus 30.[1] Szeged[1] |
Elhunyt | 1970. augusztus 30. (95 évesen)[1] Makó[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 16. – 1945. november 3.) |
Halál oka | agyvérzés[1] |
Sírhelye | Makó[2] |
Zombori Lajos (Szeged, 1875. augusztus 30.[3] – Makó, 1970. augusztus 30.[4]) magyar asztalos, országgyűlési képviselő (MSZDP). Édesanyja, Zombori Valéria volt.
1919-ben Makón tanácselnök volt. 1920-ban Szegeden 10 hónapra elítélték, majd később felmentették. 1926-ban az MSZDP tagja lett. 1933-ban a makói katolikus fiúiskola új szárnyának kivitelezője volt. 1944-ben az MKP tagja akart lenni, de ezt elutasították, mert a Horthy-korszak idején passzívan viselkedett. 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés delegáltja volt. 1945–1946 között a városi képviselő-testület és a Csongrád Megyei Nemzeti Bizottság tagja volt. 1948-ban kizárták az SZDP-ből. 1956. október 30-án a nemzeti bizottság elnöke lett Makón.
Sírja a makói római katolikus temetőben található.[5]