Zalaváry Lajos | |
Született | 1923. június 1. Budapest |
Elhunyt | 2018. február 13. (94 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaváry Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaváry Lajos (Budapest, 1923. június 1. – Budapest, 2018. február 13.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Ybl- és Kossuth-díjas magyar építész.
Zalaváry Lajos 1923. június 1-jén született Budapesten. 1942-ben iratkozott be a József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára. Tanulmányait a háború megszakította. Társaival, többek között Farkasdy Zoltánnal és Jánossy Györggyel 1944-ben Németországba vitték. 1945-ben a háború befejezése Dániában éri; a következő évben Stockholmban, Várhegyi György irodájában dolgozik. („A Halléba, majd a háború végén Dániába sodródott hallgatókat a tanári karból Korompay György, Pelikán József és Somogyi László vezette. A Dániát és többnyire Svédországot is megismerő fiatal építészek 1946-ban tértek haza, feltöltve az északi építészet benyomásaival. Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Zalaváry Lajos, Pál Balázs, Dragonits Tamás, Harasta Miklós, Hottovy Tibor azok, akik az 1950-es években vagy később e hatást építészetünkre közvetítették.”) Az 1945-1946-os skandináviai tartózkodása jelentősen hatott későbbi munkásságára.
Hazatérve – még egyetemistaként – olyan építészek irodájában dolgozott, mint Kismarty-Lechner Jenő, Virágh Pál, Rácz György. Egyetemi tanulmányait folytatva 1949-ben szerzett építész diplomát. Tanárai: – többek között – Kotsis Iván, Weichinger Károly voltak. Diplomamunkájában egy Szobrászati Múzeum épületét kellett megterveznie.
Diplomájának megszerzése után – még 1949-ben – a MATI-ból levált Középülettervező Irodában (KÖZTI) kezdett dolgozni Janáky István műtermében. Janáky mellett – Farkasdy Zoltánnal és Jánossy Györggyel – részt vett a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. Ott volt, amikor Janáky vezetésével 1953-an megalakították a MÉSZ mesteriskoláját, mely I. ciklusának hallgatója is volt 1953-55 között, majd később a IV-VI ciklus vezető építésze lett.
Zalaváry teljes szakmai pályafutása alatt a KÖZTI-ben dolgozott, kezdetben id. Janáky műtermében, majd 1965-től műteremvezetőként. Nyugdíjba vonulásáig a Középülettervező Vállalat vezető építésze volt.
Korai önálló alkotása volt a Feldebrőn 1952-ben épült iskola, kétoldali bevilágítású osztálytermekkel, a Budapest III., Zsigmond téri lakóháztömb 1954-ben, mely a háború előtti modern téglaházak hagyományait idézi, vagy a Csepel-Csillagtelep nevű városrész 1955-ből, melyekért 1956-ban az Ybl Miklós-díj II. fokozatát kapta. Ezen időszak alkotásai közé sorolható a gyöngyösi Vásártér lakótelepe (1954–55) és a Budapesten épült Lukács utca 3.
Az 1958-ban elkészült jászberényi fürdő a korszak egyik legérdekesebb és legmarkánsabb épülete, egészen egyedi törekvést jelentett Zalaváry építészetében, melynek további kísérletei csak a tervezőasztalig jutottak, azonban az 1950-60-as évek legszebb alkotásai közé sorolható.
Fontos változást jelentett építészeti munkásságában, hogy 1965-ben átvette a műterem vezetését. Zalaváry 1960-as évekbeli épületein id. Janáky hatása is érződik, mint például: BME kollégium és étterem (1965–68), Nagyothallók Állami Intézete (1965–66). A hatvanas évek végétől a közelmúltig több városképileg is jelentős létesítményt tervezett: a Hotel Atrium-Hyatt (ma: Sofitel) szálloda a pesti Dunakorzó meghatározó eleme (1972–82). Ez mondható el a kiskörút és Rákóczi út sarkán épült East-West Business Center épületére is.
A magyarországi posztmodern törekvések példája a veszprémi ifjúsági ház (1983) és a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épülete(1990). A nagykanizsai Könyvtár építészeti megfogalmazásánál figyelembe vette a szomszédos épületeket, a harmincas években tervezett református templomot és a húszas években Medgyaszay István által tervezet színházépületet.
A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja. 1950-től óraadó tanár a BME Középülettervezési tanszékén, MÉSZ Mesteriskola vezető építésze (IV-VI. ciklus), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2001).
Megvalósult épületei:
Díjnyertes pályaművei
A Nemzet Művésze díj elhunyt díjazottjai | |
---|---|
irodalom |
|
színházművészet |
|
képzőművészet |
|
zeneművészet |
|
iparművészet |
|
építőművészet |
|
filmművészet |
|
népművészet |
|
fotóművészet |
|
cirkuszművészet | – |
Nemzetközi katalógusok |
---|