Kocsár Miklós

Ebben a cikkben a Kocsár Miklós lenyűgöző világát és az azt körülvevő dimenziókat fedezzük fel. Kezdetétől a mai hatásig elmerülünk egy olyan utazásban, amely elvezet bennünket annak sokrétű oldalának és lehetséges értelmezésének felfedezéséhez. A Kocsár Miklós egy olyan téma, amely a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette, és ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani a rejtelmeire és megfejteni a lehetséges jelentéseit. Készülj fel, hogy belépj egy meglepetésekkel és felfedezésekkel teli univerzumba, miközben együtt fedezzük fel mindazt, amit a Kocsár Miklós kínál. Ne hagyd ki!

Kocsár Miklós
2004-ben
2004-ben
Életrajzi adatok
Született1933. december 21.
Debrecen
Elhunyt2019. augusztus 29. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
GyermekeiKocsár Balázs
SzüleiKocsár László
Borsy Erzsébet
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1959)
Pályafutás
Műfajokkortárs komolyzene
Díjak
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsár Miklós témájú médiaállományokat.

Kocsár Miklós (Debrecen, 1933. december 21. – Budapest, 2019. augusztus 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész.

Élete, munkássága

Örmény-magyar nemesi családból származik. Tehetségét látva fivére terelte a komolyzenei pályára. Testvére: Prof. Dr. Kocsár László Tibor, kutatóorvos. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, a Debreceni Konzervatóriumban Szabó Emil zongoratanítványa volt. Zeneszerzés tanulmányait 1954 és 1959 között Budapesten végezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Farkas Ferenc irányításával.

Az 1960-as évek elején megnősült, felesége Herboly Ildikó karvezető-zenetanár, a Kodály-módszer jelentős képviselője volt. 1963-ban pár hónapig a Zeneműkiadó szerkesztője volt, majd még ugyanebben az évben a Madách Színház zenei vezetője és karmestere lett. 1972-ig dolgozott a színházban, ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzést tanított. Oktató munkája mellett 1974-től a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1983-tól 1995-ig a Zenei Főosztály helyettes vezetője volt.

Kocsár Miklós életműve szorosan kötődik a költészethez, így fontos szerepet töltenek be a vokális művek, kórusművek, dalok, kantáták, oratóriumok, amelyeket többnyire magyar költők verseire írt (Weöres Sándor, Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre, Kányádi Sándor stb.), de komponált kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat és dalokat is. Zeneszerzői munkássága a kamarazenéből és elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Már fiatalon megfigyelhető műveiben a tonális zenétől való bizonyos fokú elszakadás és ezzel együtt a szigorú formai arányokhoz való ragaszkodás. Kompozícióira a gondos kidolgozottság, a mívesség jellemző.

Díjai

Főbb művei

  • Népdalszvit szólóhangszerre (1954)
  • József Attila-dalok (1955)
  • Capriccio – fuvolára (1956)
  • Két Radnóti-dal (1956)
  • Három gyermekkar (1956)
  • Kürtverseny (1957)
  • Vonósnégyes (1960)
  • Sonata per violino solo (1961)
  • Repliche No. 1 (1971) kamaramű, No. 2 (1976) kamaramű, No. 3 (1981) szólóhangszerre
  • Három dal Petőfi Sándor verseire (1973)
  • Tűzciterák (1973) kórusmű
  • Gyermekkarok I. II. III. (1974) IV. (1983)
  • Kassák-dalok (1976)
  • Változatok zenekarra (1977)
  • Cat and dog (1978) kórusmű
  • Metamorphoses (1979) zenekari mű
  • Csodafiú-szarvas (1979) kórusmű
  • Hét változat mélyhegedűre (1983)
  • Elégia – fagottra (vagy gordonkára) és kamarazenekarra (1985)
  • Mégis mondom, Damion! (1985) kórusmű
  • Suite per chitara (1986)
  • Karácsonyi pásztorjárás 1989 vokális zene
  • Missa in A (1991) kórusmű
  • Hegyet hágék (1992) kórusmű
  • 7 sonate – „Hommage a Scarlatti” (1993) szólóhangszerre
  • Ballata sinfonica (1994) zenekari mű
  • Gordonkaverseny (1994)
  • Dalok Kányádi Sándor versekre (1994)
  • Ballada cimbalomra (1995)
  • Sinfoniette per archi (1996) zenekari mű
  • Magnificat – kórusra és kamarazenekarra, illetve kórusra és orgonára (1996)
  • Hang-portrék zongorára (1996)
  • Concertino per due fluti, cembalo e archi (1999) zenekari mű
  • Szent Márton püspök dicsérete (2001) oratórium
  • Magyar táncok No.1. – a sepsiszentgyörgyi kéziratból (2004) kamaramű
  • Magyar táncok No.2. – a Barkóczy-féle kéziratból (2004) kamaramű
  • Ave maris stella – nőikar (2004)
  • Öt Nagy László kórus – nőikar (2012)
  • Virágok, veszélyek – vegyeskar (2012)
  • Emlékképek a XX. század 50-es éveiből – zenekari mű (2016)

Diszkográfia

  • 2008 Álomi beszédem – Nyíregyházi Cantemus Kórus – CaPm020
  • 2005 Cantate Domino, XX századi motetták – Nyíregyházi Cantemus Kórus – CaPm 018 – közreműködő
  • Arany felhők – Kortárs magyar dalok Hungaroton HCD 32017 – közreműködő
  • 2003 Szent és profán – kortárs magyar kórusantológia Hungaroton HCD 32195 – közreműködő
  • 2002 Varga Zoltán: Born for Horn Hungaroton HCD 32176 – közreműködő
  • 2001 Kortárs magyar kórusművek Hungaroton HCD 31956 – közreműködő
  • 2000 Kocsár Miklós: Repliche Hungaroton H 319591997
  • 1999 Jubilate Deo – Nyíregyházi Cantemus Kórus – CaPm009
  • 1997 Kocsár Miklós Kórusművek Hungaroton HCD 31710
  • 1999 Perényi Eszternek ajánlva Hungaroton
  • 1994 Misék/Masses – Nyíregyházi Cantemus Kórus – BRCD0035
  • 1994 Concerto in memoriam ZH Hungaroton HCD 31188 – közreműködő
  • Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Kocsár Miklós zeneszerző, a nemzet művésze. Origo.hu. 2019. aug. 29.
  2. ↑ http://nemzetmuvesze.hu/nehai-kituntetettek/kocsár-miklós/
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)

Források

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap