Ma belépünk a Zaha Hadid lenyűgöző világába, amely téma világszerte felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A Zaha Hadid releváns téma a mai társadalomban, és számos megbeszélést és vitát generált különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Zaha Hadid különböző oldalait és perspektíváit, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a népszerű kultúrában betöltött relevanciáját, a politikára gyakorolt hatását és az emberek mindennapi életében betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Zaha Hadid-ről.
Zaha Hadid | |
![]() | |
„Heydər Əliyev” Cultural Center, 2013 | |
Született | 1950. október 31. Bagdad |
Elhunyt | 2016. március 31. (65 évesen) Miami |
Sírhely | Brookwood temető |
Nemzetisége | arab |
Házastársa | nincs |
Iskolái |
|
Működése | |
Díjai |
|
weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zaha Hadid témájú médiaállományokat. |
Zaha Hadid (arab írással زها حديد ; Bagdad, 1950. október 31. – Miami, Florida, 2016. március 31.) világhírű iraki építész. Korunk egyik legismertebb sztárépítésze volt. 2004-ben a Pritzker-díj első női díjazottja lett.[1] 2010-ben a brit királyi építész akadémia (Royal Institute of British Architects, RIBA) Stirling-díjjal tüntette ki, a római MAXXI (National Museum of the XXI Century Arts) múzeumáért.[2]
Zaha Hadid Irakban, Bagdadban született. Először matematikát tanult. 1972-ben Londonba költözött, és az egyik legjelentősebb műhelyben, az Architectural Association School of Architecture-ben folytatta tanulmányait. Mások mellett Rem Koolhaas, Bernard Tschumi és Elia Zenghelis mellett tanulta az építészetet. A diploma után Rem Koolhaas mellett kezdett dolgozni. Egyik – már jelentős – közös alkotásuk a holland parlament bővítésére készült pályázata volt (1978). Ezen a terven érződik az építészek komoly egyetértő összhangja, továbbá rajta vannak már Zaha Hadid későbbi stíluselemei is.
Koolhaas-szal újra felfedezték maguknak az orosz konstruktivizmust, amelynek alig voltak akkoriban elérhető forrásai nyugaton. Állítólag egészen Moszkváig utaztak, hogy megnézzék Csernyikov, Melnyikov[3] és más avantgarde építőművész munkáit. A konstruktivizmus akkora hatással volt rá Zahára, hogy ő is konstruktivista képeket kezdett festeni.
1980-ban saját önálló irodát nyitott, és építészeti víziókat festett. Folyamatosan részt vett nemzetközi építészeti pályázatokon, ám akkor még épületei nem épültek meg.
A hagyományos építészet alternatíváit keresve a szuprematizmus és általában az orosz avantgárd hatása alatt Zaha Hadid a festészetet tervezőeszközként, az absztrakciót pedig általános követendő elvként alkalmazta, a modernizmus tapasztalatait az építés új területein tárta fel. Úttörő szerepet töltött be be projektjeinek modellezésében.
Pályafutása elején épületeinek formáit éles szögű formák jellemzik, akkor az újabb épületeket viszont ívek formálják.
Főbb munkái közé tartozik a 2012-es olimpiára készült London Aquatics Center, a Broad Art Museum, a római MAXXI Múzeum és a Guangdongkantoni operaház.
1988-ban New York-ban MOMA-ban rendezett Deconstructivism in Architecture című kiállításon a kurátorok meghívására vett részt. Hadid egy csapásra ismertté vált, mert a kiállítás híre bejárta a nemzetközi szaksajtót. Első épülete a Vitra múzeum tűzoltóállomása (1991-1993), amelyet nemsokára inkább kiállítótérként kezdték használni.
Az 1990-es évek híres munkája a cardiffi operaház bővítési pályázata volt, melyet megnyertek, és bár nem fejezhették be, azonban a hatása így is óriási volt.[4] 2007-ben a budapesti Szervita téri parkolóház helyére megtervezte az óriási kavics alakú Orco irodaházat, amely azonban nem valósult meg.[5]
2016. március 31-én halt meg egy floridai kórházban, ahol hörghuruttal kezelték. Szívroham végzett vele.[6] Halálakor még több épülete még építés alatt állt, köztük a Peking-Tahszingi nemzetközi repülőtér[7] és a katari Al Wakrah Stadion.
Nem beszélt sokat. Mindig a lényegre koncentrált, nagyon szarkasztikus volt, intellektuális, okos és rendkívül határozott.