A mai világban a Zászkal olyan témává vált, amely az egyének széles köre számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, a munka világában betöltött befolyása vagy a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Zászkal központi témaként helyezte el magát az aktuális beszélgetésekben és vitákban. A Zászkal eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette a szakértők és a kezdők figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a mai világban betöltött következményeinek és szerepének jobb megértése iránt. Ebben a cikkben a Zászkal különböző aspektusait, jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt hatását tárjuk fel azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Zászkal | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zászkal (szlovákul: Záskalie) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Alsókubin központjától 1 km-re északra, az Árva jobb partján fekszik.
1345-ben „Zaszkalicha” néven említik először, amikor Zsigmond király egy bizonyos Bessenewnek adja.1348-ban „Zcalicza”, 1349-ben „Zazkalicha”, 1408-ban „Scalicza”, 1548-ban „Zazkaly” alakban említik a korabeli források. 1548-tól az árvai váruradalom része volt. 1600-tól a bíró igazgatta a települést. Több nemesi család birtokolta: Skrabák, Meskó, Boczkó, Trnkóczy, Szontágh, Zmeskal evangélikus rokon családok, stb.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASKÁL. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik A. Kubínhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye középszerű, búzát, és rozsot terem.”[1]
1828-ban 72 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaszkál, tót f. Árva v. az Árva jobb partján, 47 kath., 440 evang., 12 zsidó lak. Földje termékeny. Sessioja 26 6/8. F. u. az árvai uradalom, Skrabák, Bajza, sat. Ut. p. Rosenberg.”[2]
A 20. század elején nevét „Árvabesenyő”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. 1910-ben 334, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
1949-óta Alsókubin része.
Fa haranglába barokk stílusban készült.