Felsőkubin

A Felsőkubin-ről szóló, ma bemutatott cikkünkben egy ma nagyon fontos témával foglalkozunk, amely kétségtelenül felkelti olvasóink figyelmét. Legyen szó a Felsőkubin-ről, mint emblematikus alakról, történelmi eseményről, társadalmi jelenségről vagy bármely más érdekességről, olyan teljes és részletes látásmódot kívánunk nyújtani, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Felsőkubin-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit. Biztosak vagyunk abban, hogy az ebben a cikkben bemutatott információk nagyon hasznosak lesznek mindazok számára, akik érdeklődnek a Felsőkubin-el kapcsolatos ismereteik bővítése iránt.

Felsőkubin (Vyšný Kubín)
Felsőkubin zászlaja
Felsőkubin zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1325
PolgármesterViera Juráková
Irányítószám026 01 (pošta Dolný Kubín 1)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség796 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság522 m
Terület12,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 03″, k. h. 19° 18′ 57″49.184167°N 19.315833°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 03″, k. h. 19° 18′ 57″49.184167°N 19.315833°E
Felsőkubin weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkubin témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkubin (szlovákul Vyšný Kubín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 3 km-re délre, az Öreg Chocs tömbje, az Ostra és a Tupa bércei alatt fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.

Története

Területe ősidők óta lakott. Határában a Jaszenova-patak völgyében bronzkori, a lausitzi kultúrából származó urnamezőt tártak fel, mely a Tupa sziklán feltárt sánc övezte várhellyel lehetett kapcsolatban. Mellette egy hallstatti urnatemetőt is feltártak. Az Ostra sziklán szintén feltártak egy sánccal védett hallstatti és La Tène kultúrához tartozott települést.

A mai települést 1325-ben „Superior Kolbin”, illetve „Felseukolbin” alakban említik először. Ekkor alapították a liptói Hudkont örökösei, a Kubinyi és Meskó nemesi családok ősei, akik Dancs mester árvai ispántól kapták cserébe. Ezt Nagy Lajos király 1355-ben erősítette meg, amikor azt véglegesen elvette az árvai uradalomtól és a Felső-Kubinyi nemesi családoknak adta. Birtokosai a Kubinyi, Meskó, Országh-Gazda és Ivanovics családok voltak. 1681-től a vármegye egyik artikuláris helye. 1778-ban 455 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Kubin. Jó nagy tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kubinyi Uraság, Mesko, és más több Uraságok is birnak benne, a’ kik nevezeteket is innen vették, lakosai kevés katolikusok, és leg inkább evangelikusok, fekszik Lestine, Alsó Kubin mező Város között, Vásárok is esnek benne, Skalon nevű kősziklájokon régi vólt lakosainak maradványai találtatnak. Határja közép termékenységű, réttyek, legelőjök is van, vagyonnyaik is középszerűek.”[2]

1828-ban 78 házában 535 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fűrésztelepe, 3 malma, kovácsműhelye volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kubin (Felső-), tót falu, Árva vm., 45 kath., 476 evang., 14 zsidó lak. Vannak benne több csinos urasági lakházak, s egy kath. fil. templom, melly mellett sz. Háromság napján vásárt tart. Erdeje nagy. Földe a buzát is megtermi. A falu felett egy régi várnak omladéka látható. F. u. Kubinyi, Meskó, Ivanovics, Országh, Gazda, Koroda.”[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

1944–45-ben környékén erős partizántevékenység folyt.

Népessége

1910-ben 475, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 645 lakosából 633 szlovák.

Nevezetességei

Neves személyek

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások