Pekelnik
A mai világban a Pekelnik olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a kortárs társadalomban betöltött relevanciája, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a szakmai téren gyakorolt hatása miatt, a Pekelnik számos területen alapvető elemmé vált. A tudományos területen betöltött jelentőségétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Pekelnik széles közönség érdeklődésére számot tartó témának bizonyult. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pekelnik számos aspektusát, elemezve jelentőségét, következményeit és relevanciáját a modern világban.
| Pekelnik (Piekielnik) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Járás | Nowy Targi | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 34-472 | ||
| Körzethívószám | +48 18 | ||
| Rendszám | KNT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2381 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′49.466667°N 19.766667°EKoordináták: é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′49.466667°N 19.766667°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pekelnik témájú médiaállományokat. | |||
Pekelnik (lengyelül Piekielnik ) falu Lengyelország déli részén, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
Trsztenától 20 km-re északkeletre, a Fekete-Árvába igyekvő Pekelnik patak mellett fekszik.
Története
A falu a Magyar Királyság része volt, a 16. században Thurzó Ferenc telepíttette be.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PEKELNIK. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban, Jablonkának szomszédságában; határja sovány, tsupán zabot terem, lakosai többnyire gyólts-készítésből élnek; erdeje van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pekelnik, tót falu, Árva vmegyében: 1396 kath., 9 zsidó lakossal. Kath. paroch. templom. Harminczad hivatal. Kereskedés gabonával és gyolcscsal. 51 2/3 sessió. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal, a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak.
Népessége
1910-ben 1239, túlnyomóan lengyel lakosa volt.
Ma 2100 lakosa van.
Híres emberek
Itt született 1873-ban Tomcsányi János magyar műfordító, publicista és tanár, aki a két világháború közötti időben a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja, az irodalmi Nobel-díjas Władysław Reymont „Parasztok” című regényének fordítója volt.
Látnivalók
- Jellegzetes árvai faházai közül néhány még látható.
- Római katolikus temploma Szent Jakabnak van szentelve.
- A falutól délre nagyobb tőzeges terület fekszik.
Jegyzetek
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911032-0421977?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
