Wilhelm Eduard Weber

A következő cikkben a Wilhelm Eduard Weber-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Wilhelm Eduard Weber egy olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár személyes szintű jelentősége, akár a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. A Wilhelm Eduard Weber megjelenése óta széles körű vitát váltott ki, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a szakértők és a hobbibarátok körében. Ebben a cikkben a Wilhelm Eduard Weber-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Készüljön fel, hogy belépjen a Wilhelm Eduard Weber lenyűgöző világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Wilhelm Eduard Weber
Született1804. október 24.[1][2][3][4]
Wittenberg
Elhunyt1891. június 23. (86 évesen)[1][2][5][6][7]
Göttingen[8][9][3]
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
Tisztségeprofesszor
Iskolái
Kitüntetései
Lista
SírhelyeStadtfriedhof Göttingen[12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Eduard Weber témájú médiaállományokat.

Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24. – Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár. Édesapja Michael Weber, testvérei Ernst Heinrich Weber és Eduard Friedrich Weber. A mágneses fluxus névadója, nevéből származik a weber mértékegység. A göttingeni hetek tagja volt.

Élete

Felsőbb tanulmányait Halléban végezte, később, 1827-ben ugyanott magán-, majd rendkívüli tanár lett. 1831-ben Gauss közbenjárására a Göttingeni Egyetemre hívták meg a fizika rendes tanárának. 1837-ben felfüggesztették állásából, mert tiltakozott az alkotmány felfüggesztése ellen; ezután hat évet részint Göttingenben, részint magánemberként utazgatva töltött. 1843-ban a Lipcsei Egyetemen lett tanár; 1849-ben visszatért Göttingenbe. 1887-ben valóságos belső titkos tanácsos lett.

Munkássága

Első publikációját (Die Wellenlehre auf Experimente gegründet, Lipcse, 1825) Ernst Heinrich bátyjával közösen még diákkorában írta. Mindvégig szerteágazó érdeklődésű, termékeny szerző maradt egy egész sor új felfedezéssel.

Sokat foglalkozott a szilárd testek rugalmasságával. Akusztikai eredményei közül a legjelentősebb a nyelvsípok működésének elmélete. Göttingenben Gauss-szal közösen mérték a Föld mágneses terét. 1840-ben megállapította az abszolút elektromagnetikus árammértéket. 1846-ban felállította elektrodinamika alaptörvényét, mely két mozgásban levő elektromosságrészecskének egymásra gyakorolt hatását határozza meg. Egyúttal megfogalmazta azt a hipotézisét, hogy meghatározott mennyiségű anyaghoz mindig meghatározott mennyiségű elektromosság kapcsolódik.[13]

Fontosabb művei

  • Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge (Eduard Friedrich öccsével egyetemben, Göttingen, 1836)
  • Über die Anwendung der magnetischen Induction auf Messung der Inclination mit dem Magnetometer (Abh. d. Gött. Ges. d. Wiss., V., 1853)
  • Elektrodynamische Massbestimmungen (Abh. d. sächs. Ges. d. Wiss., 1846-57)
  • Theorie der Zungenpfeifen (Pogg. Ann. XVII., 1892)
  • Über die Beugung der Glasoberfläche beim Zerspringen (W. Ernest Henrichhal, uo. XX., 1830)
  • Vergleichung der Theorie der Saiten, Stäbe und Blasinstrumente (uo. XXVIII., 1833)
  • Das Inducions-Inclinatorium (uo. XLIII., 1838)
  • Unipolare Induction (uo. LII., 1841)
  • Über die Elasticität fester Körper (uo. LIV., 1841)
  • Messung starker galvanischer Ströme nach absolutem Mass (uo. LV., 1842)
  • Über die Wirkung eines Magnets in die Ferne (uo.)
  • Messung galvanischer Leitungswiderstände nach absolutem Mass (uo. LXXXII., 1851)
  • Galvanometrie (Göttingen, 1862)
  • Resultate aus den Beobachtungen des magnetischen Vereins von 1836 bis 1841 (Gauss-szal 1836-43, 6 kötet).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  4. ↑ https://www.bbaw.de/die-akademie/akademie-historische-aspekte/mitglieder-historisch/historisches-mitglied-wilhelm-weber-2938
  5. ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  6. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Holland Életrajzi Portál. Holland Életrajzi Portál . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вебер Вильгельм Эдуард, 2015. szeptember 28.
  10. ↑ https://catalogues.royalsociety.org/CalmView/Record.aspx?src=CalmView.Persons&id=NA2617&pos=3
  11. ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  12. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  13. ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.

Források