Városháza és Roland-oszlop (Bréma)
Napjainkban a Városháza és Roland-oszlop (Bréma) olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A határokon és kultúrákon túlmutató relevanciával a Városháza és Roland-oszlop (Bréma)-nek sikerült a kortárs társadalom közös érdeklõdési pontjává válnia. Akár a tudományos életben, akár a szórakoztatásban, a politikában vagy a mindennapi életben, a Városháza és Roland-oszlop (Bréma) jelentős jelentőséget kapott, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben a Városháza és Roland-oszlop (Bréma)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, valamint az emberek mindennapi életében való relevanciáját.
| A brémai Városháza és a Roland-oszlop | |
| Világörökség | |
 | |
| A brémai Városháza | |
| Adatok | |
| Ország | Németország |
| Világörökség-azonosító | 1087 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2004 |
| Elhelyezkedése | |
 A brémai Városháza és a Roland-oszlop
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 04′ 34″, k. h. 8° 48′ 29″53.076111°N 8.808056°EKoordináták: é. sz. 53° 04′ 34″, k. h. 8° 48′ 29″53.076111°N 8.808056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza és Roland-oszlop témájú médiaállományokat. | |
A brémai Városháza és a Roland-oszlop a Hanza fejlődését reprezentálja, melynek a város 1358-tól volt tagja. A Városháza a 15. század elején, gótikus stílusban épült és a 17. század elején az ún. Weser-reneszánsz stílusában renoválták. A Vásártéren (Marktplatz) álló Roland-oszlopot 1404-ben a Hanza szabadságát őrző szimbólumként emelték. Az UNESCO 2004 júliusában vette fel a két műemléket a világörökség listájára.
A Városháza és a Roland-oszlop egyedülálló tanúi az európai polgárság autonómiájának és vásárjogának a Német-római Birodalomban. A Régi Városháza építészeti szimbolikáját tekintve jó példáját nyújtja a szabadság eszméjének. Jelképeit a polgári önrendelkezés és a jogi és gazdasági kérdéseket önállóan való kormányzás gondolatával hozzák összefüggésbe jelképeit. 1405-1408 között emelték, 200 esztendővel később új homlokzatot kapott, mely építészeti kivitelezésében és szépművészeti programjában a német reneszánsz egyik leghatásosabb példája. Az 5,5 méter magas Roland-oszlop eredetileg 1404-ben készült kőből, Bréma szabad birodalmi városi jogait és privilégiumait kívánva szimbolizálni. A pogányok elleni küzdelmek mártír hőseinek emléket állító szobrok gyakran bukkantak fel a német városokban, községekben. A brémai oszlop Bretagne őrgrófját, Nagy Károly hadvezérét, a Roland-ének hősét örökíti meg. A Roland-oszlop a legrégebben még eredeti helyén álló ilyen jellegű köztéri szobor egész Németországban.
További információk
- Németország világörökségi helyszíneinek hivatalos oldala Archiválva 2007. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bréma az UNESCO honlapján
- A brémai városháza honlapja
