Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vogue (Madonna-dal) témáját, amely téma akadémikusok, szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette. Mélyreható megközelítéssel elemezzük a Vogue (Madonna-dal)-hez kapcsolódó különböző aspektusokat, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni a Vogue (Madonna-dal)-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak időbeli alakulását. Kimerítő kutatások és releváns adatok gyűjtése révén elmélyülünk a Vogue (Madonna-dal) csínján-bínján azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk ebbe a témába.
Madonna Vogue | ||||
![]() | ||||
Kislemez az I’m Breathless albumról | ||||
B-oldal | Keep It Together | |||
Megjelent | 1990. március 20. | |||
Formátum | 7" · 12" · CD Single · MC Single | |||
Stílus | House | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 4:19 (single version) 8:25 (12" inch version) | |||
Kiadó | Sire · Warner Bros. | |||
Szerző | Madonna · Shep Pettibone | |||
Producer | Madonna · Shep Pettibone | |||
Madonna-kronológia | ||||
| ||||
A Vogue című dal az amerikai énekesnő, Madonna első kimásolt kislemeze második I’m Breathless című filmzenei albumáról. A dal 1990. március 20-án jelent meg a Sire Records kiadásában. Madonnát olyan divatos táncosok és koreográfusok ihlették, mint Jose Gutierez Xtravaganza és Luis Xtravaganza a Harlemi "House Ball" közösségből, akik a táncforma eredeti "Vogueing"-et mutatták be neki a New York-i Sound Factory klubban. A „Vogue” tartalmaz egy beszélt részt is, melyben Madonna felsorolja az egykori hollywoodi hírességek nevét. Lírai szempontból a dal arról szól, hogy függetlenül attól, hogy kik vagyunk, élvezzük a táncparkettet, mely az escapizmus témáját tartalmazza.
Kritikai szempontból a dalt nagyra becsülik megjelenése óta. A dalt Madonna karrierjének egyik legfontosabb elemeként említik, a dal anthemikus természetét dicsérve ezzel. Kereskedelmi szempontból a dal továbbra is Madonna legnagyobb nemzetközi slágerének számít, több mint 30 ország slágerlistájára felkerült, beleértve Ausztráliát, Kanadát, Japánt, és az Egyesült Királyságot, valamint az Egyesült Államokat. 1990-ben a „Vogue” a világ legkeresettebb kislemezévé vált, az eladott 6 millió példányszámával.
A „Vogue” zenei videóját David Fincher rendezte, és fekete-fehérben készült, mely az 1920-as évek, és az 1930-as évek inspirációját veszi át. Madonna és táncosai különféle koreográfiai mozdulatokra táncolnak. A videót a különböző kritikusok listáin, és közvélemény kutatásain minden idők egyik legnagyobb rangsorolású videójaként tartják számon. Az összesen 9 jelölés közül három díjat nyert az 1990-es MTV Video Music Awards-on.
Madonna a dalt hat turnén adta elő. Először az 1990-es MTV Video Music Awards-on, és a Super Bowl XLVI félidejében. A dal szerepelt Az ördög Pradát visel című filmben is, valamint a Glee sorozatában a "The Power of Madonna" epizódjában. Az írók és kritikusok megjegyezték a videó és a dal befolyásához fűződő underground szubkultura többségi populáris kultúra posztmodern jellegét, erejét, és befolyását, valamint azt, hogy mennyire lesz elterjedt ez az új trend a közönség körében.
Shep Pettibone producer számos remixet készített már Madonnának, valamint részt vett a Like a Prayer című dal munkálataiban is. A Warner Music tánczenei vezetője Craig Kostich felkereste Pettibone-t egy új dal gondolatával, Madonnának. Pettibone visszaemlékezett arra, hogy a „Vogue” gyorsan és alacsony költségvetésből jött létre. A dalt két hét alatt írták, és rögzítették 5000 dolláros költségvetéssel, majd megmutatták Madonnának, aki megírta a dalszövegeket, és elkészítette a dalt.
Madonna, aki éppen befejezte a Dick Tracy filmet, és annak filmzenei munkálatait, New Yorkba repült, hogy felvegye a dal énekét egy kis alagsorban, egy szekrényből átalakított kabinban rögzítve egy 24 sávos keverőn a West 56th utcában. Pettibone szerint Madonna hatékony volt a felvételek közben, gyorsan nyomon követte a dalszöveget, és a kórus éneket. Pettibone javaslatot tett egy rap betétre a dalban, amely kitöltené a dal egy részét. Ő javasolta a klasszikus filmsztárok nevének felsorolását is, így Madonna és ő gyorsan elkészítették a nevek listáját, és azonnal fel is vették. Pettibone szintén elkészítette a dal ének kódját az ("Ooooh, you've got to, let your body move to the music") címűt. Miután Madonna visszatért Los Angelesbe, Pettibone a dalhoz még zongora kíséretet adott hozzá, és megváltoztatta a basszust, hogy megfeleljen az énekhez. A kész dalt megmutatták a Warner kiadónak, mindössze Kostich felvetése után három héttel.
Madonna szándéka a Keep It Together című dal megjelenése volt, de miután az új dalt bemutatták a Warner Bros. vezetőinek, úgy döntöttek, hogy a „Vogue” együttesként kerül kiadásra. Noha a dalnak semmi köze nem volt a Dick Tracy-hez, mégis felkerült az "I'm Breathless" című filmzene albumra. Madonna megváltoztatta a szuggesztív dalszövegeket, mert a dal a zene felvételével kapcsolódott a Disney filmhez. [1]
A „Vogue” egy house stílusú dal diszkó befolyással.[2][3][4] Az AllMusic kritikusa Stephen Thomas Erlewine megjegyezte, hogy a dalban deep house elemek is vannak. Mark Coleman a Rolling Stone magazinból dobogó ütemű dalnak minősítette a dalt.[5][6] A dal hátterében salsa stílusú soul hangminták is vannak, melyek az 1982-es Salsoul Orchestra "Ooh I Love It (Love Break) című dalából származnak. Ennek felhasználása végett később pert indítottak.[7]
J. Randy Taraborelli a Madonna: An Intimate Biography című könyvében a dalt lüktető táncdalnak nevezte. Az Alfred Publishing által a Musicnotes.com oldalon megjelent kották szerint a dal A-dur kulcsban íródott, mely 116 BPM / perc ritmusú. Madonna énekhang tartománya C 4-től E-ig terjed.[8] Lírai módon a dal az escapizmus témájával foglalkozik, és arról szól hogy bárki élvezheti saját magát. A dal középső szakaszában a rapbetétben Madonna számos "aranykorú" hollywoodi hírességre utal.
A dal rap betétje 16 híres régi hollywoodi filmsztár nevét tartalmazza, akik az 1920-as évek és az 1950-es évek között voltak sikeresek. A szövegben a megemlítés sorrendje a következő: Greta Garbo , Marilyn Monroe, Marlene Dietrich , Joe DiMaggio , Marlon Brando , Jimmy Dean , Grace Kelly , Jean Harlow , Gene Kelly , Fred Astaire , Ginger Rogers , Rita Hayworth , Lauren Bacall , Katharine Hepburn , Lana Turner és Bette Davis. A dalban említett filmcsillagok közül tíz (nevezetesen Davis, Dean, Dietrich, DiMaggio, Garbo, Harlow, Rogers, Turner és mindkét Kellys) 3750 dolláros jogdíjat kaptak, amikor Madonna előadta a "Vogue"-t a Super Bowl XLVI félidejében 2012-ben, mert képeiket felhasználták az előadás alatt.[9] Ebben az időben Lauren Bacall élt még, aki 2014-ben halt meg 89 éves korában.[10]
Madonna és Pettibone ellen 2012 júniusában a VMG Salsoul pert indított, mely szerint a Salsoul Orchestra zenekar 1976-os dalának a "Love Break"-nek hangmintáit használták fel a dalban.[11] A bíróság Madonna javára döntött, és megállapította, hogy nincs az az észszerű közönség, amely képes megkülönböztetni a dal hangmintáiban lévő részeket, mivel ezek a „Vogue” szempontjából jelentéktelenek voltak.[12] Ezt a határozatot a 9. kerületi felsőbb bíróság is megerősítette.[13]
A „Vogue”-t megjelenésekor a zenekritikusok dicsérték. Az AllMusic kritikusa Stephen Thomas Erlewine azt állította, hogy a dal Madonna legszebb egyetlen pillanata volt, melynek emlékezetes a dallama. A The Immaculate Collection elemzése során Stephen Thomas Erlewine azt állította, hogy a dal „karcsú” és „elegáns”.[14] Jose F. Promis szintén az Allmusic-tól azt állította, hogy a "Vogue" egy "koronázandó művészeti eredmény".[15] Az "I'm Breathless" album elemzése során Mark Coleman a Rolling Stone-tól azt írta, hogy bár a dal kezdetben gyengének hangzott, Sal Cinquemani a Slant magazintól azt állította, hogy az óriási befolyással bíró dal kezdetben nagyjából helytelennek hangzott, kiderült, hogy a megfelelő befejezés számára, ami lélegzet elállító.[16] Jim Farber az Entertainment Weekly-től az I"m Breathless album hallgatása során azt mondta, hogy az albumon a "Vogue" az egyetlen fényes pont.[17] J. Randy Taraborrelli a Madonna: An Intimate Biography írója egy funky himnusznak írja le a dalt, mely a "voguing" művészetét ünnepli, valamint a dal rap szakasza továbbra is a legnagyobb pillanata a dalnak.[18]
2003-ban Madonna rajongóit felkérték, hogy szavazzanak a Q magazin által minden idők Top 20-as Madonna dalára.[19] A "Vogue" a 14. helyezést érte el. 2007-ben a VH1 90-es évek legnagyobb dalainak listáján az 5. helyen szerepelt a dal, valamint a 100 legnagyobb táncdal listán a 3. lett. A "Vogue" ezen felül számos elismerést kapott. A dal megnyerte az 1991. évi Juno díjat a legkelendőbb nemzetközi kislemez kategóriában, valamint az amerikai zenei díjátadón a kedvenc dance kislemez kategóriában is zenei díjat kapott. A dal a Reader's Poll Awards díjkiosztón a legjobb kislemez kategóriában nyert. A The Village Voice szavazása alapján a 4. legjobb dal volt.
A „Vogue” a megjelenés után első helyezés volt több mint 30 országban, mely Madonna akkori legnagyobb slágere lett.[20][21][22] Ez volt 1990-ben a legkelendőbb kislemez, több mint kétmillió eladást produkálva. Világszerte pedig több mint hatmillió példányt értékesítettek.[23] Az Egyesült Államokban a rádiók és az értékesítési kereslet, valamint a dalhoz kapcsolódó népszerű videoklip 1990 április 14-én a 39. heyezett volt a legnépszerűbb videók között. A dal az amerikai Billboard Hot 100-as listán első helyezés volt 1990. május 19-én, kiszorítva ezzel Sinéad O’Connor "Nothing Compares 2U" című dalát. A dal a Hot Dance Club Play listán is az első helyezés volt, és két hétig maradt ebben a pozícióban. 1990. június 28-án az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége a dalt dupla platina minősítéssel díjazta a 2.000.000 eladott példányszám alapján.[24] A mai napig ez Madonna legkelendőbb fizikai kislemeze az országban. A digitális értékesítés 2005-ben kezdődött, és további 311.000 digitális letöltést eredményezett a Nielsen SoundScan felmérése szerint.[25]
A Vogue hatalmas siker volt Európában, azáltal, hogy nyolc egymást követő héten keresztül slágerlistás helyezett volt az Eurochart Hot 100-as kislemezlistán. Az Egyesült Királyság kislemezlistáján szintén első helyezett volt, legyőzve ezzel a Snap! "The Power" című dalát. Ebben a pozícióban négy hétig volt helyezett. Az országban a 7, 12, CD és kazettás kiadások mellett a kiadó négy korlátozott kiadást is megjelentetett. Egy 12" inches vinyl lemezt az 1980-as évek face poszterrel, illetve szintén egy 12-es vinyl lemezt egy "X-besorolású" poszterrel, és egy extra remixeket tartalmazó 7 és 12 inches picture disc-et. A hivatalos adatok szerint a kislemezekből 505.000 példányt értékesítettek, mellyel a 11. legnagyobb eladásokat produkáló kislemez lett.[26] A Keep It Together dupla A oldalas kiadványon a "Vogue" is szerepelt, mely felkerült az ausztrál ARIA slágerlistára is, ahol top helyezés volt öt héten keresztül.
A videót David Fincher rendezte, melyet a The Burbank Stúdióban készítettek 1990. február 10 és 11-én, a kaliforniai Burbankon. A videót egy nagyszabású válogatás előzte meg, ahol több száz különféle táncos jelent meg.[27]
A fekete-fehér formátumú klip emlékeztetett a régi hollywoodi filmek fekete-fehér képkockáihoz, mely Tamara de Lempicka art deco művész alkotásainak felhasználásával készült. A jelenetek egy része Horst P. Horst fotó által készített fényképek újrahasznosítása, köztük a híres Mainbocher fűző, az 1940-es "Lisa with Turban" és a Carmen Face Massage (1946) fotósorozatok képeiről.[28] Horst állítólag elégedetlen volt Madonna videójával, mert soha nem engedélyezte fényképei felhasználását, és nem kapott elismerést Madonnától.[29] Néhány közeli képen olyan filmsztárok portréi elevenednek meg, mint Marilyn Monroe, Bette Davis, Veronica Lake, Greta Garbo,[30] Marlene Dietrich, Katharine Hepburn, Judy Garland és Jean Harlow. Ezen túlmenően több filmcsillag nevét ellenőrizték a dalszövegben.[31] Számos híres hollywoodi portré fotós, akinek stílusa, és művei megjelentek a klipben, úgy mint George Hurell, Eugene Robert Richee, Don Angol, Whitey Shafer, Ernest Bachrach, Scotty Melbourne, Willinger Laszlo, és Charence Sinclair Bull.[32]
A videóban látható táncosok, a közelgő Blond Ambition világturnén is szerepeltek, többek között Donna De Lory , Niki Harris , Luis Xtravaganza Camacho, Jose Gutierez Xtravaganza , Salim Gauwloos, Carlton Wilborn, Gabriel Trupin, Oliver Crumes és Kevin Stea.[33][34] A videó koreográfiáit a "Punk Ballerina" Karole Armitage készítette. A klip 1990. március 29-én debütált az MTV-n, majd ugyanazon év november 22-én a BET nevű amerikai zenecsatornán is bemutatták. Ez volt Madonna első videója, melyet bemutattak egy afro-amerikai csatornán.
A videónak két változata ismert. A rendszeresen sugárzott televíziós zenei videó,[35] illetve egy 12 inches remix, mely három perccel hosszabb, kibővített változat.[36][37]
A videó az 1920-as évek és 1930-as évek Art deco témájú fekete-fehér stílusú videója, melyben különféle szobrokat, és műalkotásokat mutatnak be, valamint láthatóak Madonna táncosai is. Emellett egy szobalány és egy komornyik jelenik meg, mely azt az érzetet kelti, hogy nagy a ház. Amikor elindul a dal táncrésze, Madonna megfordul, és a dalszövegekhez hasonlóan egy pózt vesz fel. A videó előrehaladtával a képek követik egymást, melyben fedorákkal küzdő férfiak, valamint Madonna vitatott puszta csipkeruhája, és egyéb ruhák jelenednek meg. A kórus után Madonna és táncosai divatos táncot ejtenek, és a kórus éneklése közben a táncosok utánozzák a háttérképet. Ezután Madonna különböző pózokban, és jelenetekben látható, ahol a hollywoodi filmsztárok neveit sorolja. A klip vége felé Madonna látható ikonikus kúp szerű melltartójában, melyben táncosokkal táncol.
Az MTV a 2. helyre helyezte el a videót a 100 legnagyobb valaha készített videóklip kategóriában 1999-ben.[38] 1993-ban a Rolling Stone magazin a videót minden idők legnagyobb videójának listáján a 8. helyre sorolta. 1999-ben szintén a Rolling Stone magazin a videót a 2. legjobb videónak nyilvánította Michael Jackson "Thriller" című videója mellett.[39] Az MTV általi – 2006 augusztusában kiadott – 100 legjobb videó, mely megszegi a szabályokat kategóriában a csatorna az 5. helyre rangsorolta a klipet.[40] Madonna és Fincher között ez már a harmadik klip volt, melyet ő rendezett. Az első az 1989-es Express Yourself, a második az Oh Father című klip.
A videó körül nézeteltérés merült fel egy olyan jelenet miatt, melyben Madonna mellei láthatóak a csipkeblúzon keresztül. Az MTV el akarta távolítani ezt a jelenetet, de Madonna megtagadta.
A „Vogue” videója összesen 9 jelölést kapott, melyből hármat nyert el. A legjobb rendezés, a legjobb szerkesztés, és a legjobb operatőr kategóriában.[41][42][43] A videót az MTV a 100 legnagyobb valaha készült videó alatt a 2. helyre rangsorolta.[44]
2019-ben a „Vogue” Madonna legnépszerűbb negyedik zenei videójává vált, amely közel négy évtizeden keresztül több mint 100 millió megtekintést ért el. A Bitch I’m Madonna, a Hung Up, és a La Isla Bonita után. Madonna volt a történelem első női művésze, aki elérte ezt a mainstream korszakban.[45]
1990. szeptember 6-án egy hónappal a Blond Ambition World Tour befejezése után Madonna megjelent az MTV Video Music Awards díjkiosztón, ahol előadta a "Vogue"-t Donna De Lory és Niki Haris közreműködésével, valamint férfi táncosok is közreműködtek a produkcióban. Az előadást másnap megismételték a Los Angeles-i AIDS negyedik éves elkötelezettségének napján a Wiltern színházban, ahol Madonnát kitüntetésben részesítették.[46]
Carol Clerk író azt javasolta, hogy Madonna hasonlítson Marie Antoinette-hez. Egy 2015-ös interjúban Luis Cmacho és Jose Gutierez, Madonna volt táncosai kifejtették, hogy a dal témáját valójában az 1988-as Dangerous Liaisons című film adta. A VMA előadása előtt Madonna nem volt biztos abban, hogy elő kell-e adnia a "Vogue"-t, vagy a Keep It Together című dalokat, de éppen a koncertkörút vége előtt a társulattal folytatott karakterjátékok során Madonna rájött a kapcsolat "arrogáns" és arisztokratikus mivoltára, ezért elrendezte, hogy a társulat megfelelő 18. század stílusú ruhákban legyen. Madonna szintén fellépett az egyik pazar ruhában, melyet Glenn Close viselt a filmben.[47][48] Camacho arra is emlékezett, hogy a társulat tagjai nagyon idegesek voltak a fellépés miatt, mivel a a show része az volt, hogy a rajongókat a levegőbe dobják, majd elkapják őket, ám a próbák során ez nem mindig sikerült. Éjszaka azonban a mozdulat hibátlanul sikerült, és Camacho szerint a táncosok annyira megkönnyebbültek, hogy spontán tapsoltak.[49] Az előadás során Madonna és táncosai fejüket Madonna melléhez nyomta, majd egy másik a fejét Madonna szoknyája alá szorította. Összességében az előadást a Billboard közvélemény kutatás során az MTV Video Music Awards története második legjobbjaként osztályozták.[50]
A dal szintén elhangzott a Blond Ambition, a The Girlie Show, a Re-Invention, a Sticky & Sweet, a Super Bowl, az MDNA, a Rebel Heart, a Worldpride, és a Madame X Tour részeként.
2023-ban Madonna felvette a dalt The Celebration Tour című turnéjának sorozatába.
1992-ben a finn progresszív metál együttes a Waltari felvette a dal feldolgozását Torcha! című albumukra, mely kislemezen is megjelent, és videoklip is készült belőle.[51][52] 1998-ban Britney Spears a dalt hozzáadta a ...Baby One More Time Turnén előadott dalok listájához a "Material Girl"-el együtt.[53] A dal szerepelt a 2006-os Az ördög Pradát visel című filmben, mely a filmzene albumon első dala.[54][55] Az ausztrál énekesnő Kylie Minogue is felhasználta a dalt a Homecoming, és a For You, For Me turnéján bemutatott dalának mash up-jaként a "Burning Up"-pal 2008-ban. A dalt Rihanna is előadta a Fashion Rock Show-ban 2014-ben. A dal stúdió változata kiszivárgott az Internetre.[56]
A FOX Tv-n futó Glee sorozatban Sue Sylvester (Jane Lynch) adta elő a dalt, és a videó látható volt a 2010 márciusában bemutatott Madonna epizódban, melyben Ginger Rodgers nevét Sue Sylvesterre változtatták, és a "Bette Davis we love you" szöveg pedig "Will Schuester i hate you"-ra cserélődött. A dal az Egyesült Királyság kislemezlistáján a 106. helyen szerepelt.[57] Beth Ditto számos élő fellépésen előadta a dalt, többek között a moszkvai Miller Party-n. Ő szintén tiszteletét fejezte ki a "Vogue" iránt egy videóval.[58] 2014-ben Katy Perry használta fel a "Vogue" hangmintáit saját "Intertanional Smile" című dalában, a The Prismatic Világturnéján.[59] 2015-ben Ariana Grande is előadta a dalt egy mash up keretében Chaka Khan I’m Every Woman című dalával együtt a The Honeymoon turnén.[60][61]
A dal szerepelt a Rock and Roll Hall of Fame 500 Songs Shaped Rock and Roll című könyvében is.[62] A VH1 által szervezett 100 Legnagyobb sláger a 90-es évekből listán az 5. helyezett lett a dal.[63] A Time magazin minden idők leghíresebb divat dalának nevezte, bár a dal nem a Vogue magazinról szól.[64] Lucy O'Brien a Madonna: Like an Icon című könyvében részletes leírást írt a dalról, és annak hatásáról:
A "Vogue" Number One sláger lett szerte a világon, Londontól, New York-on át Bali-ig. Ez az újonnan megjelenő tánc őrület a legfelső szinten járt, ahol a klubkultúra a house zenei stílus és a techno találkozott a mainstreammel. A "Vogue" tükrözi az új hedonizmust, pozitív, vidám és teljesen befogadó.
A dal megjelenésével Madonna divatot teremtett a mainstream kultúrában.[65] Előtte Madonna népszerűsítette a dance stílust, és a "Vogue"-t elsősorban New York-i bárokban és diszkókban játszották a meleg közönség számára.[66] Steven Canals a Pose Tv sorozat társalkotója kijelentette: "Ha a "vogueing" történetét nézzük, és konkrétan azt az időt, amikor Madonna beillesztette ezt a mainstreambe. Ő mutatta be ezt a világot a közönségnek, akiknek ez eddig szubkultúra volt.[67] A "Vogueing" azóta világszerte kiemelkedő táncformává vált, és sok előadó követi Madonna lépéseit, többek között Beyoncé, Rihanna, Ariana Grande, és Azealia Banks is, akik elfogadták ezt a táncstílust, beépítve ezzel zenei videóikba és előadásukba.
A dallal megjegyzendő, hogy a house zene beépült a népszerű mainstream pop zenébe is,[68][69] valamint a frissítő diszkó zene után egy évtizeddel kereskedelmileg elhalt. Erick Henderson a Slant magazintól elmondta, hogy a dal alapvető szerepet játszott abban, hogy kialakuljon a diszkó revivalizmus, lehetővé téve a megosztott meleg műfaj újbóli szárnyalását a house zene összefüggésében. A műfaj a diszkó második életévé vált.[70] Sal Cinquemani azt írta, hogy a dal még inkább lenyűgözővé teszi hatását, és felteszi a kérdést: Ha a diszkó műfaj évtizedekkel korábban meghalt, mi a fene volt ez a nagy meleg fuscia drag-quen táncos dal, mely egy hónapig a toplista élén szerepelt?
A "Vogue" inspirálta a Villámcsődület szervezeteket az Egyesült Államokban.[71] 2015-ben a ritmikus gimnasztika csoport Ukrajnában felhasználta a dalt 6 klubjában, melynek célja a 2016-os nyári Riói olimpián való részvétel volt.
US 7-inch single, Cassette single / Japanese 3" CD single (5439-19863-7/4 / WPDP-6227)
UK / European 7-inch single, Cassette single (W9851, W9851C)
US CD maxi-single (7599-21513-2)
US 12-inch maxi-single (7599-21513-0)
|
UK CD single, 12-inch single, 12-inch Picture Disc / European CD single, 12-inch single (W9851CD, W9851T, W9851TP / 7599-21525-2/0)
UK Limited Edition 12-inch with X-Rated poster (W9851TX, 7599-21544-0)
Japanese CD EP (WPCP-3698)
Canadian 7-inch single (91 98637)
|
Heti összesítések
|
Év végi összesítések
Összesítések
Minden idők slágerlistája
|
Ország | Minősítés | Eladás |
---|---|---|
Ausztrália (ARIA) | 2x platina | 140.000 |
Kanada (Music Canada)[115] | platina | 100.000 |
Franciaország (SNEP)[116] | ezüst | 220.000 |
Japán (Oricon Charts)[117] | 52.370 | |
Új-Zéland (RMNZ) | arany | 5.000 |
Egyesült Királyság (BPI)[118] | platina | 663.000 |
Egyesült Államok (RIAA)[119] | 2x platina | 2.000.000 |
Digitális | ||
Brazília (PRO-Música Brasil)[120] | arany | 100.000 |
Egyesült Államok | 311.000 |