Vitézsas

A mai világban a Vitézsas egyre aktuálisabb téma. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Vitézsas-nek sikerült felkelteni az egyének és szervezetek széles skálájának érdeklődését. Hatása számos területen megmutatkozott, a technológiától a szórakoztatásig, beleértve az egészségügyet és az oktatást is. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vitézsas-et, elemezve annak következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Vitézsas hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatást gyakorolt ​​a modern társadalomra.

Vitézsas
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Polemaetus
Heine, 1890
Faj: P. bellicosus
Tudományos név
Polemaetus bellicosus
(Daudin, 1800)
Szinonimák

Aquila morphnoides

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vitézsas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézsas témájú médiaállományokat és Vitézsas témájú kategóriát.

A vitézsas (Polemaetus bellicosus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába a Polemaetus nemhez tartozó egyetlen faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt François Marie Daudin francia zoológus írta le 1800-ban, a Falco nembe Falco bellicosus néven.[3]

Előfordulása

Afrika nagy részén honos, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, gyepek, szavannák és cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Afrika legnagyobb termetű sasfaja, testhossza 86 centiméter, szárnyfesztávolsága 212-260 centiméter, testtömege 3000-6200 gramm.[5] A tojó nagyobb, mint a hím. Fején kis bóbitát visel. Erős, horgas tépőcsőre van. Tollas, erős csűdje és hasi része fehér, sötétebb pettyekkel. Feje, nyaka, melle, háta és szárnyai szürkésfeketék.

  • Kifejlett és egy ...
    Kifejlett és egy ...
  • ... fiatal példány
    ... fiatal példány

Életmódja

Kisemlősökkel, nyulakkal, majmokkal, kisebb antilopokkal táplálkozik. Levegőben őrjáratozik, vagy egy fa tetejéről lesi a prédáját. Ha észrevesz valamilyen zsákmányt, ferde szögben, nagy sebességgel támadja meg.

Szaporodása

Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik. A kikelt fiókákat még 100 napig gondozza.

A nagy méretű fészek

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, de csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  5. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. november 10.)

Források

További információk