Ebben a cikkben a Vincent du Vigneaud kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Vincent du Vigneaud olyan téma, amely a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt mind a tudományos közösség, mind a nagyközönség érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben a Vincent du Vigneaud-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Mind egyéni, mind kollektív szinten elmélyülünk a következményeiben, elemezve jelentőségét olyan változatos területeken, mint a gazdaság, a technológia, az egészségügy, a kultúra és a környezet. A multidiszciplináris megközelítés révén olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Vincent du Vigneaud jelentőségét és összetettségét napjainkban.
Vincent du Vigneaud | |
![]() | |
Született | 1901. május 18. Chicago, Illinois, USA |
Elhunyt | 1978. december 11.(77 évesen) White Plains, New York, USA |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vincent du Vigneaud témájú médiaállományokat. | |
Vincent du Vigneaud (Chicago, Illinois, 1901. május 18. – White Plains, New York, 1978. december 11.) amerikai biokémikus. 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott a ciklikus peptid elszigeteléséért, szerkezeti azonosításáért és teljes szintéziséért.
Vigneaud 1918-ban érettségizett a Schurz középiskolában. Elkezdett kémiát tanulni az Illinoisi Egyetemen. Az egyetemen nagy hatással voltak rá Carl Shipp Marvel előadásai. 1924. június 12-én feleségül vette Zella Zon Fordot. 1927-ben diplomázott. Diplomamunkájának címe The Sulfur In Insulin volt. 1967-től a Cornell Egyetemen dolgozott. 1974-ben agyvérzést kapott, s ezzel befejezte a tudományos karrierjét. Egy évvel felesége halála után ő is meghalt.
Munkája során nagyon érdeklődött a kén a fehérjék és különösen a peptidek iránt. Csatlakozott az Alpha Chi Sigmához még az Illinoisi Egyetemen 1930-ban.