Vilmos királyi herceg | |
Született | 1882. május 6. Potsdam, Német Birodalom |
Elhunyt | 1951. július 20. (69 évesen) Hechingen, NSZK |
Állampolgársága | német |
Házastársa | Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő (1905. június 6. – ) |
Gyermekei |
|
Szülei | Auguszta Viktória német császárné II. Vilmos német császár |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bonni Egyetem |
Kitüntetései |
|
Halál oka | betegség |
Sírhelye | Hohenzollern-kastély |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmos királyi herceg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vilmos porosz királyi és német császári herceg (németül: Kronprinz Wilhelm von Preußen, teljes nevén Friedrich Wilhelm Victor August Ernst; Potsdam, 1882. május 6. – Hechingen, 1951. július 20.) német császári és porosz királyi herceg, a Német Birodalom trónörököse, édesapja halála után a Hohenzollern-ház feje és a német monarchisták szemében III. Vilmos német császár és porosz király.
Vilmos herceg 1882-ben született a potsdami Marmorpalaisban II. Vilmos német császár és Auguszta Viktória schleswig–holsteini hercegnő első gyermekeként. Iskolás éveit a plöni Prinzenhausban töltötte, majd katonai körökben folytatódott tovább oktatása.
1903-ban viszonyt kezdett Geraldine Farrarral, egy amerikai operaénekesnővel. A kapcsolat kettejük között felbomlott, amikor Vilmos herceg 1905. június 6-án, Berlinben feleségül vette Cecília mecklenburg–schwerini hercegnőt, III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Anasztaszija Mihajlovna orosz nagyhercegnő leányát. Házasságuk első évei boldog harmóniában teltek el, a trónörökös rajongott szép feleségéért, aki hat gyermekkel ajándékozta meg:
1914-ben, nem sokkal az első világháború kitörése előtt a trónörököst az 5. hadsereg parancsnokává nevezték ki. A herceg és csapata részt vett a verduni csatában, mely német vereséggel végződött. 1916 novemberében az 5. hadsereg helyett a Német trónörökös Hadseregcsoport (Heeresgruppe Deutscher Kronprinz) került az irányítása alá. A világháború végének közeledtével, mikor kezdett egyre világosabbá válni, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút, a herceg is egyre jobban beleszólt édesapja politikájába. Nagy szerepe volt abban, hogy 1917. július 13-án Theobald von Bethmann-Hollweg lemondjon kancellári tisztségéről.
1918-ban kitört a német forradalom, melynek eredményeként megdöntötték a monarchiát. II. Vilmos császár és Vilmos trónörökös is aláírta a nyilatkozatot, melyben lemondtak a német trónról. Ezután a kormány száműzte őket az országból, több más családtaggal egyetemben. Vilmos herceg felesége, Cecília hercegné mindazonáltal Németországban maradhatott a gyermekekkel. A császári család tagjai száműzetésük alatt a holland Wieringen szigeten éltek.
1923-ban a német kancellár, Gustav Stresemann visszahívta a herceget a száműzetésből. 1932-ben indulni szeretett volna a német elnöki választásokon mint Paul von Hindenburg ellenfele, azonban édesapja tanácsára végül elvetette az ötletet. Később szimpatizálni kezdett Adolf Hitlerrel és a náci párttal, mivel bennük látta a bolsevizmus és a marxizmus legfőbb ellenségeit. Több olyan szervezettel is kapcsolatban állt, melyek szorosan kötődtek a nácikhoz; illetve a párt több rendezvényén is megjelent. Egyik legjobb barátjának, Kurt von Schleicher kancellárnak 1934-es meggyilkolását követően a herceg visszavonult a politikai élettől. 1919 és 1934 közötti tevékenységének nagy részét az jelentette, hogy megpróbálta előkészíteni a Hohenzollern-ház visszatérését és a monarchia visszaállítását; és eleinte úgy látta, hogy ebben Hitler támogatni tudná őt.
Mivel feleségével elidegenedtek egymástól a száműzetés évei alatt, Vilmos herceg egyedül, magánemberként vészelte át a második világháborút családi birtokainak egyikén. Legidősebb fia, Vilmos Frigyes herceg elesett a háborúban 1940-ben. II. Vilmos császár 1941. június 4-én bekövetkezett halálával Vilmos herceg lett a Hohenzollern-ház feje, illetve III. Vilmosként névlegesen Németország császára és Poroszország királya. A világháború után a szovjetektől tartva rövid időre Franciaországba menekült. A szovjet csapatok elfoglalták a család brandenburgi birtokait, így a herceg Svábföldön fekvő földjeire tért vissza. Itt hunyt el 1951. július 20-án, szívinfarktus következtében. Őt és feleségét is a Hohenzollern-kastélyban helyezték örök nyugalomra.
Hohenzollern-ház | |
---|---|
Brandenburg uralkodói | I. Frigyes · II. Vas Frigyes · III. Achilles Albert · I. Ciceró János · I. Nesztór Joachim · II. Hektór Joachim · János György · Joachim Frigyes · János Zsigmond · György Vilmos · Frigyes Vilmos |
Németország császárai | I. Vilmos · III. Frigyes · II. Vilmos · Vilmos · Lajos Ferdinánd · György Frigyes |
Poroszország uralkodói | Albert · Albert Frigyes · I. Frigyes · I. Frigyes Vilmos · II. Nagy Frigyes · II. Frigyes Vilmos · III. Frigyes Vilmos · IV. Frigyes Vilmos · I. Vilmos · III. Frigyes · II. Vilmos · Vilmos · Lajos Ferdinánd · György Frigyes |
Románia uralkodói | I. Károly · I. Ferdinánd · I. Mihály · II. Károly · Margit |
Uralkodók házastársai | Hohenzollern Erzsébet német királyné · Hohenzollern Dorottya dán királyné · Hohenzollern Borbála névleges magyar és cseh királyné · Hohenzollern Katalin szász–lauenburgi hercegné · Hohenzollern Krisztina Eberhardin lengyel királyné · Hohenzollern Karolina brit királyné · Hohenzollern Vilma brandenburg–bayreuthi őrgrófné · Hohenzollern Friderika Lujza brandenburg–ansbachi őrgrófné · Hohenzollern Filippa Sarolta braunschweig–wolfenbütteli hercegné · Zsófia Dorottya brandenburg–schwedti őrgrófné · Hohenzollern Lujza Ulrika svéd királyné · Hohenzollern Sarolta orosz cárné · Hohenzollern Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné · Hohenzollern Lujza holland királyi és oránia–nassaui hercegné · Hohenzollern Mária Friderika bajor királyné · Hohenzollern Sarolta Friderika szász–meiningeni hercegné · Hohenzollern Anna hessen–kasseli hercegné · Hohenzollern Lujza badeni nagyhercegné · Hohenzollern Mária szász–altenburgi hercegné · Hohenzollern Sarolta szász–meiningeni hercegné · Hohenzollern Lujza Margit connaughti hercegné · Hohenzollern Viktória schaumburg–lippei hercegné · Hohenzollern Zsófia görög királyné · Hohenzollern Margit hessen–kasseli tartománygrófné · Hohenzollern Viktória Lujza braunschweigi hercegné és hannoveri címzetes királyné · Hohenzollern Erzsébet görög királyné · Hohenzollern Mária jugoszláv királyné · Hohenzollern Ilona osztrák főhercegné és toszkánai hercegné |
Egyéb személyek | Anna Amália quedlinburgi apátnő · Henrik hadvezér · Ágost Ferdinánd porosz királyi herceg · Károly tábornok · Albert vezérezredes · Frigyes Károly, a „Vörös herceg” · Henrik főtengernagy · Frigyes Lipót császári tiszt · Eitel Frigyes vezérőrnagy · Adalbert Ferdinánd császári tiszt · Ágost Vilmos, a náci párt tagja · Oszkár vezérőrnagy · Joakim lovassági tiszt · Frigyes Károly bronzérmes díjugrató · Miklós román királyi herceg · Ilona román királyi hercegnő · Irén román királyi hercegnő · Zsófia román királyi hercegnő · Mária román királyi hercegnő |
Johannita nagymesterek | Ágost Ferdinánd nagymester · Károly nagymester · Eitel Frigyes nagymester · Oszkár nagymester |
A Német Birodalom tábornokai és tengernagyai az első világháború | ||
---|---|---|
Tábornokok | Max Bauer · Fritz von Below · Otto von Below · Hans von Beseler · Felix von Bothmer · Karl von Bülow · Colmar von der Goltz · Berthold von Deimling · Hermann von Eichhorn · Karl von Einem · Erich von Falkenhayn · Hermann von François · Alexander von Freytag-Loringhoven · Max von Gallwitz · Wilhelm Groener · Max von Hausen · Josias von Heeringen · Albrecht Herzog von Württemberg · Paul von Hindenburg · Max Hoffmann · Oskar von Hutier · Alexander von Kluck · Friedrich Kress von Kressenstein · Otto Liman von Sanders · Alexander von Linsingen · Lipót bajor királyi herceg · Erich Ludendorff · August von Mackensen · Georg von der Marwitz · Helmuth Johannes Ludwig von Moltke · Maximilian von Prittwitz · Ferdinand von Quast · Rupprecht bajor koronaherceg · Hans von Seeckt · Vilmos német koronaherceg · Remus von Woyrsch | |
Tengernagyok | Gustav Bachmann · Eduard von Capelle · Henrik porosz királyi herceg · Franz von Hipper · Henning von Holtzendorff · Friedrich von Ingenohl · Leberecht Maaß · Georg Alexander von Müller · Hugo von Pohl · Ludwig von Reuter · Reinhard Scheer · Ludwig von Schröder · Wilhelm Souchon · Maximilian von Spee · Alfred von Tirpitz · Adolf von Trotha |
Nemzetközi katalógusok |
---|