Napjainkban a Vang Si-fu nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma világszerte. A Vang Si-fu eredetétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a hobbisták figyelmét. Gazdag és összetett történetével a Vang Si-fu kulturális és társadalmi szempontokat egyaránt befolyásolt, és hatása továbbra is viták és tanulmányok tárgya a különböző tudományágakban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vang Si-fu jelentőségét és relevanciáját jelenlegi társadalmunkban, valamint az általa jelentett jövőbeli kihívásokat és lehetőségeket.
Vang Si-fu | |
Élete | |
Született | kb. 1250. Khanbaliq, Jüan-dinasztia |
Elhunyt | 1337. |
Nemzetiség | kínai |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma |
Alkotói évei | Jüan ( )-kor (13-14. század) |
Fontosabb művei | A nyugati szoba |
Vang Si-fu (pinjin: Wang Shifu; kb. 1250–1337) a legjelentősebb drámaíró volt a kínai színjáték virágkorában, a Jüan ( )-korban.
Vang ( ) nevéhez 14 színdarabot kötnek, de ebből csak három maradt fenn. A legfontosabb közülük a Nyugati szoba (Hszi hsziang csi ( )) című szerelmes darab, amelyet sokan a korszak legjobb „északi drámájának” tartanak, s amely – különböző feldolgozásokban – máig igen népszerű. A darab az akkoriban elterjedt ca-csü ( ) formában íródott, nagyrészt annak hagyományait követi, de a szokásos zajunél ötször hosszabb, és néhány jellemzőben eltér attól. Például áriákat nem csak a főszereplő énekel, hanem a többi fontosabb szereplő is.
A Nyugati szoba alapötlete a „Jing-jing története” (Jingjing csuan ( )) című Tang-kori csüen-csi ( ) elbeszélésből származik, amelynek szerzője Jüan Csen ( ). Vang ( ) darabjában azonban – a szomorú végű elbeszéléstől eltérően – a szerelmesek együtt maradnak, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A darab a keletkezése óta számos feldolgozást megért, és az egyik legismertebb kínai szerelmes történet lett.