Károlyi Amy

A mai cikkben a Károlyi Amy-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Károlyi Amy megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és elméleteket generálva a fontosságáról és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Károlyi Amy-et, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját, és átfogó képet nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig megvizsgáljuk a Károlyi Amy minden aspektusát, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Károlyi Amy-ről!

Károlyi Amy
Károlyi Amy a Könyvhéten Weöres Sándor kötetét és fotóját szemléli (Budapest, 1990.)
Károlyi Amy a Könyvhéten Weöres Sándor kötetét és fotóját szemléli (Budapest, 1990.)
Élete
Született1909. július 24.
Budapest
Elhunyt2003. május 29. (93 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiKárolyi József
Janda Leontina
HázastársaWeöres Sándor
Pályafutása
Írói álneveKárolyi-Weöres Mária
Jellemző műfaj(ok)vers
Első műveA kislány, aki fütyülni tudott (mese, 1941)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiSzocialista Magyarországért Érdemrend
A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)
József Attila-díj (1981)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1984)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
Az Év Könyve Jutalom (1990, 1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Arany János-díj (1996)
Salvatore Quasimodo-életműdíj (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Amy témájú médiaállományokat.

Károlyi Amy (eredeti neve: Károlyi Amália Mária Franciska) (Budapest, 1909. július 24.[1] – Budapest, 2003. május 29.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító. 1946-tól Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.

Életpályája

Értelmiségi családban nevelkedett, Budapesten magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, később Bécsben tanult. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Költészete

1940-ben első verseit Babits Mihály közölte a Nyugatban. Korai kötetei mesék (A kislány, aki fütyülni tudott, 1941) és verses képeskönyv (Cili cica kalandjai, 1946); később is szívesen írt gyermekkönyveket, Weöres Sándorral közösen is (Tarka forgó, 1958; Hetedhét ország, 1975). Lírája A harmadik ház (1965) című kötetében mutatta meg önálló arculatát. A kozmikus és mitologikus távlatot a mindennapi élet részleteinek megfigyelésével ellenpontozza; tömör, intellektuális stílusába játékos elemek keverednek. A Kulcslyuk-lírával (1977) kezdődő korszakában új kötetkompozíciót alakított ki, a lírai montázst, amely idézetekből, aforizmákból és reflexiókból, verses vagy prózai rövidebb-hosszabb szövegekből, ezek kombinációjából áll; ugyanakkor nem szakít a költészet létértelmezésként, világmagyarázatként való felfogásával (Egy marék por, 1988). Válogatott műfordításainak a Vonzások és viszonzások (1975) beszédes címet adta; a szellemi rokonság jegyében fordította le Emily Dickinson válogatott írásait (1978). Esszéket, emlékezéseket tett közzé (Születésem története, 1984); Moldován Domokossal szerkesztette a Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben (1985) című kiadványt.

Magánélete

1946-ban férjhez ment Weöres Sándorhoz.

Károlyi Amy és férje, Weöres Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. Holdas György szobrászművész alkotása (1989)

Művei

Károlyi Amy és Weöres Sándor emléktáblája egykori lakhelyén, a Törökvész út 3/c szám alatt
  • A kislány, aki fütyülni tudott (mese, 1941)
  • Cili cica kalandjai (verses, képeskönyv, 1946)
  • Körhinta (mesék, 1947)
  • Szegezzetek a földhöz, csillagok (versek, 1947)
  • Pomádé király új ruhája, librettó, rádiójáték és vígopera Ránki György zenéjével (1953 előtt)
  • Tik-Tak (verses képeskönyv, 1955)
  • Hófehérke és a hét törpe; Grimm meséje nyomán; Művelt Nép, Budapest, 1956 (Bábszínpad)
  • Holdistennő (versk, 1957)
  • Weöres Sándor–Károlyi Amy: Tarka forgó. 120 vers az év tizenkét hónapjára; ill. Szántó Piroska; Magvető, Budapest, 1958
  • A harmadik ház (versek, 1965)
  • Anti-mennyország (1969)
  • -talan, -telen (összegyűjtött versek, 1972)
  • Pakli kártya (versek, 1974)
  • Hetedhét ország (gyermekkönyv, Weöres Sándorral, 1975)
  • Vonzások és viszonzások. Versfordítások; Magvető, Budapest, 1975
  • Kulcslyuk-líra (versek, prózák, 1977)
  • Emily Dickinson válogatott írásai. Károlyi Amy fordításai és tanulmányai; Magvető, Budapest, 1978
  • A nyúl feje (versek, 1979)
  • Két kis bunda bandukol (versek, 1980)
  • Vers és napló (versek, 1981)
  • Nincs út Avilába (versek, 1982)
  • Születésem története (visszaemlékezések, tanulmányok, 1984)
  • Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben (Moldován Domokossal, 1985)
  • A szobrok elindulnak (versek, 1986)
  • "Szívem nagyon forró kezd lenni...". Karay Ilona hagyatéka; tan. Weöres Sándor, Károlyi Amy, sajtó alá rend., összeáll. Tüskés Tibor; Baranya megyei Könyvtár, Pécs, 1987 (Pannónia könyvek)
  • Egy marék por (versek, prózák, 1988)
  • Bezárt ház (versek, 1989)
  • Requiem élőkért (versek, 1990)
  • Mindenért mindent (versek, 1992)
  • Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve, 1947-1948; szerk., előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Cserépfalvi, Budapest, 1993
  • Tollrajzok; rajz. Weöres Sándor, szerk. Szántó Tibor, előszó Kovács Sándor Iván; Philobiblon, Budapest, 1995
  • A tű foka (versek, 1996)
  • A lét határa (versek, 1997)
  • Euridiké hallgatása (versek, 1997)
  • Látkép visszafele (2000)
  • Hazatérés. Válogatott versek; vál., szerk. Steinert Ágota; Argumentum, Budapest, 2004
  • XX. századi zsoltár; összeáll. Steinert Ágota; Tericum, Budapest, 2009
  • Weöres Sándor–Károlyi Amy: Macskaszerenád; vál., szerk. utószó Steinert Ágota, ill. Orosz István; Helikon, Budapest, 2017

Műfordításai

  • Vonzások és viszonzások (válogatott műfordítások, 1975)
  • Emily Dickinson válogatott írásai (1978)
  • Emily Dickinson válogatott írásai. Károlyi Amy fordításai és tanulmányai; 2. bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1981
  • Han-san: A bölcs vigyor (versek, 1997)

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1801/1909. folyószáma alatt.
  2. ↑ (2024. július 14.) WGSBN Bulletin 4, #10 (angol nyelven) (PDF) 4 (10), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.) 

Források

További információk