A mai cikkben a Károlyi Amy-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Károlyi Amy megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és elméleteket generálva a fontosságáról és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Károlyi Amy-et, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját, és átfogó képet nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Károlyi Amy minden aspektusát, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Károlyi Amy-ről!
Károlyi Amy | |
![]() | |
Károlyi Amy a Könyvhéten Weöres Sándor kötetét és fotóját szemléli (Budapest, 1990.) | |
Élete | |
Született | 1909. július 24. Budapest |
Elhunyt | 2003. május 29. (93 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Károlyi József Janda Leontina |
Házastársa | Weöres Sándor |
Pályafutása | |
Írói álneve | Károlyi-Weöres Mária |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Első műve | A kislány, aki fütyülni tudott (mese, 1941) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Szocialista Magyarországért Érdemrend A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979) József Attila-díj (1981) A Munka Érdemrend arany fokozata (1984) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989) Az Év Könyve Jutalom (1990, 1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) Arany János-díj (1996) Salvatore Quasimodo-életműdíj (1997) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Amy témájú médiaállományokat. |
Károlyi Amy (eredeti neve: Károlyi Amália Mária Franciska) (Budapest, 1909. július 24.[1] – Budapest, 2003. május 29.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító. 1946-tól Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.
Értelmiségi családban nevelkedett, Budapesten magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, később Bécsben tanult. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
1940-ben első verseit Babits Mihály közölte a Nyugatban. Korai kötetei mesék (A kislány, aki fütyülni tudott, 1941) és verses képeskönyv (Cili cica kalandjai, 1946); később is szívesen írt gyermekkönyveket, Weöres Sándorral közösen is (Tarka forgó, 1958; Hetedhét ország, 1975). Lírája A harmadik ház (1965) című kötetében mutatta meg önálló arculatát. A kozmikus és mitologikus távlatot a mindennapi élet részleteinek megfigyelésével ellenpontozza; tömör, intellektuális stílusába játékos elemek keverednek. A Kulcslyuk-lírával (1977) kezdődő korszakában új kötetkompozíciót alakított ki, a lírai montázst, amely idézetekből, aforizmákból és reflexiókból, verses vagy prózai rövidebb-hosszabb szövegekből, ezek kombinációjából áll; ugyanakkor nem szakít a költészet létértelmezésként, világmagyarázatként való felfogásával (Egy marék por, 1988). Válogatott műfordításainak a Vonzások és viszonzások (1975) beszédes címet adta; a szellemi rokonság jegyében fordította le Emily Dickinson válogatott írásait (1978). Esszéket, emlékezéseket tett közzé (Születésem története, 1984); Moldován Domokossal szerkesztette a Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben (1985) című kiadványt.
1946-ban férjhez ment Weöres Sándorhoz.