Tugendhat-villa
A modern világban a Tugendhat-villa alapvető szerepet tölt be társadalmunkban! Akár a kultúrára, a művészetre, a politikára vagy a technológiára gyakorolt hatása révén, a Tugendhat-villa kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében. Az ókortól a digitális korszakig a Tugendhat-villa tanulmányozás, csodálat és vita tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tugendhat-villa hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, elemezve múltbeli hatását, relevanciáját a jelenben és lehetséges következményeit a jövőben. Kezdjük a Tugendhat-villa történelmi jelentésének vizsgálatával, majd elmélyülünk a mai fontosságában, és előrevetítjük lehetséges fejlődését az elkövetkező években. Készüljön fel, hogy felfedezze a lehetőségek végtelen univerzumát a Tugendhat-villa körül!
| A Tugendhat-villa | |
| Világörökség | |
 | |
| A Tugendhat-villa | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Világörökség-azonosító | 1052 |
| Típus | kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV |
| Felvétel éve | 2001 |
| Elhelyezkedése | |
 Tugendhat-villa
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 49° 12′, k. h. 16° 37′49.200000°N 16.616667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 16° 37′49.200000°N 16.616667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tugendhat-villa témájú médiaállományokat. | |
A brnói, Černá Polén álló Tugendhat-villa a mai Csehország első modern építészeti műemlékének számít, világviszonylatban pedig a negyedik ilyen műemléknek tekinthető. Ez a modern épület – hatalmas üvegfelületeivel – eredetileg egy brnói textilgyáros, Fritz Tugendhat számára épült. A villa a két világháború közti időszak funkcionalista építőművészetének gyöngyszeme, 1928-ban tervezte a híres német építész, Ludwig Mies van der Rohe az egyik városszéli domboldalra. A tervező a kor modern építéstechnológiája által felkínált legkorszerűbb építőanyagokat és szerkezeti megoldásokat alkalmazta, mesteri szakértelemmel és kifinomultsággal. A horizontális tömegű villaépület födémeit acélváz hordja, a nappali a kilátás felé padlótól plafonig érő hatalmas üvegfalakkal egyesül a kerttel - igazi technikai bravúr, hogy e hatalmas üvegtáblák közül minden második egy gombnyomásra eltűnik a padló alatt (!).
Az épület bútorzatát is Mies van der Rohe tervezte, s már akkor klímaberendezést alkalmazott a fűtéshez, amely egyúttal az épület nyári hűtését is biztosította. 1929-ben gyors tempóban kezdték meg a villa építését, október végén készen állt az acélváz, 1930 nyarán megvalósultak a belső munkálatok és már az esztendő végén beköltözhetett a család.
A Tugendhat-villa azon a földterületen áll, melyet Greta Tugendhat édesapjától nászajándékként kapott. A Tugendhat házaspár 1938-ig használta az épületet, ekkor a család a nácik elől Svájcba, később Venezuelába emigrált. A második világháború végén az épület sérüléseket szenvedett. 1945 után rövid ideig egy sportiskola, majd a gyermekkórház rehabilitációs központja költözött be. 1969-ben a város tulajdonába került. 1982-85 között részben renoválták, hogy elősegíthessék műemlékvédelmi objektummá válását. A villa ezután a város reprezentációs céljait szolgálta. 1992–ben itt folytattak megbeszéléseket a csehszlovák állam kettészakadásáról.
A ma is megtekinthető Tugendhat-villát Brno város tanácsa a modern építészet fejlődésének nemzetközileg is irányt szabó, az építész-szakemberek számára útmutató objektumnak tekinti, s megismeréséhez a megfelelő nyilvánosságot megteremtette. Az épület 2012-ben elkészült[1] rekonstrukciója után napjainkban megtekinthetővé vált (a hatalmas érdeklődés miatt érdemes hónapokkal a látogatás előtt időpontot foglalni).
Jegyzetek
- ↑ Fintha Mátyás: Újra új a Tugendhat-villa - hg.hu, 2012 június Archiválva 2014. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben;
További információk
- A villa honlapja
- A Tugendhat-villa az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
