Theodorétosz
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Theodorétosz-et, amely téma az elmúlt években sok szakértő figyelmét felkeltette. A Theodorétosz egy összetett és lenyűgöző téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind a nagyközönségben. A következő néhány oldalon elemezzük a Theodorétosz különböző oldalait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. A Theodorétosz-hez kapcsolódó vitákba, kutatásokba és elméletekbe merülünk, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.
| Theodorétosz | |
.png) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 393 Antiokheia |
| Elhunyt | 458 Kürrhosz |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | egyháztörténet |
| Jelentős munkái | Egyháztörténet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Theodorétosz témájú médiaállományokat. | |
Küroszi Theodorétosz (ógörögül: Θεοδώρητος Κύρρου, latinul: Theodoretus), (Antiokheia, 393 – Kürrhosz, 458) görög egyháztörténetíró, Kürosz város püspöke.
Élete és művei
Jómódú családból származott, szülei halála után azonban mindent eladott és szerzetes lett Apamea mellett. Hét évnyi szerzetesség után 423-ban megválasztották Kürosz püspökének. Életének első felében szimpatizált a nesztorianizmussal és magával Nesztoriosszal. Emiatt a 431-es epheszoszi zsinaton Nesztoriosszal együtt letették hivatalukból. Ekkor visszatért kolostorába. 433-ban ő fogalmazta meg az Epheszosz és Alexandria különböző egyházi irányzatai közötti közvetítést elősegítő egyházi nyilatkozatot, de ennek ellenére nem tért vissza a közéletbe egészen 451-es Khalkedóni zsinatig, ahol már elítélte Nestorioszt, és emiatt a zsinat munkájában is vezető szerepet játszhatott.
448-ban egy öt könyvből álló Egyháztörténetet írt, ugyanis ki akarta egészíteni Szókratész Szkholasztikosz és Szozomenosz műveit, de gyakorlatilag csak kivonatolta azokat. A mű első kinyomtattatása csak a 19. században történt meg Jacques Paul Migne-től a Patrologia Graeca sorozat keretében.[1]
Jegyzetek
- ↑ Pecz, Theodoretus
Magyarul
- Az Ige emberré válásáról. In: A gör. egyházatyák az isteni és emberi term-ről II. Bp., 1994:137.
- Küroszi Theodórétosz: A görög betegségek orvoslása, 1-3.; ford., szöveggond., jegyz., bev. Pásztori-Kupán István; Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóközpontja–Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 2014-2016
- A görög betegségek orvoslása c. munka Előhangja és A hitről szóló első fejezet első része. Ford.: Pásztori-Kupán István, Kupán Zsuzsanna. In: Református Szemle 2006/1 szám, 45–66. old. Online
- Az első alapelvről. Ford: Pásztori-Kupán István, Kupán Zsuzsanna. In: Református Szemle 102.3 (2009), 306–326. pp. Online változat
- A megelevenítő Szentháromságról. Ford: Pásztori-Kupán István. In: Református Szemle 93 (2000), 317–336. pp. Online változat Archiválva 2018. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Simon Róbert (szerk.): A bizánci irodalom kistükre. Budapest: Európa Kiadó. 1974. ISBN 9630703459, Részletek.
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Teológusok Lexikona, 372–373. old. Szerk. és fordította: Görföl Tibor és Kránitz Mihály. Budapest, 2002. Osiris Kiadó.
