Sárgarigó
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Sárgarigó-et, amely témát az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Sárgarigó egy olyan fogalom, amelyet széles körben tanulmányoznak különböző területeken, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a szociológiát és a politikát is. A történelem során a Sárgarigó szakértők és akadémikusok, valamint általában a közvélemény vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Sárgarigó ismerete és megértése elmélyítése annak érdekében, hogy szélesebb és világosabb képet kapjunk a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Sárgarigó többféle dimenzióját és oldalát azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A sárgarigó éneke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oriolus oriolus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a vörös a nyári, míg a rózsaszínes a téli területe)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarigó témájú médiaállományokat és Sárgarigó témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sárgarigó, régiesen aranymálinkó; (Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta.
Előfordulása
Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van.
Alfajai
- Oriolus oriolus oriolus – Európa és Nyugat-Ázsia Indiáig
- Oriolus oriolus kundoo – Közép-Ázsia, Indiától keletre; manapság önálló fajnak számít Oriolus kundoo (Sykes, 1832) néven
Megjelenése
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. Élénk színezete ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk. Mindig igyekszik észrevétlen maradni. Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és kergetődzik, de más madarakkal is.
,_male_at_Secunderabad_W_IMG_6730.jpg) |
,_Kolkata_IMG_4496.jpg) |
Életmódja
Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt, de a gyümölcsösökben néha nagy károkat okoz. Trópusi rokonai között nektárfogyasztók is vannak.
Szaporodása
Kosárszerű fészkét mesterien szövi lombos fák ágvillájába. Csak a peremet erősíti az ágvillába, a fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát (tejeszacskó-csíkot) is. Fészekalja 3-6 darab, piszkosfehér alapon szabályos fekete foltos tojásból áll. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak[1] fiókákat a szülőpár együtt táplálja.
 |
Kárpát-medencei előfordulása
Rendszeres fészkelő, a Kárpát-medencébe a vonuló madarak közül legutolsóként, májusban érkezik és augusztus végén, szeptember elején már távozik is. Hosszútávú vonuló, az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.
Védettsége
Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 25 000 Ft.
Jegyzetek
- ↑ Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Brehm: az állatok világa
- Dénes János: 88 színes oldal házunk, kertünk madarairól, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984.
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 107.
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Eurasian Golden Oriole (Oriolus oriolus) videos, photos and sound recordings | the Internet Bird Collection , Ibc.lynxeds.com (angolul)
- Sharing bird sounds from around the world - 1 species for query 'Oriolus oriolus', xeno-canto.org (angolul)
