Szúd

Napjainkban a Szúd jelentősége tagadhatatlan a mindennapi életünkben. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt, a Szúd sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk mindazt, amit a Szúd képvisel, annak időbeli alakulását és a mai relevanciáját. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Szúd-et nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává teszik. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Szúd történetén, jelentésén és relevanciáján keresztül, és fedezzük fel együtt, miért érdemli meg figyelmünket ez a téma.

Szúd (Súdovce)
Szúd zászlaja
Szúd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterPriska Fantová
Irányítószám962 70
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKA
Népesség
Teljes népesség209 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület9,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 32″, k. h. 18° 50′ 10″48.208889°N 18.836111°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 32″, k. h. 18° 50′ 10″48.208889°N 18.836111°E
Szúd weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szúd (szlovákul: Súdovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó-, Felső- és Középszúd egyesítésével jött létre.

Fekvése

Ipolyságtól 22 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A falu keletkezéséről nincs történeti adat. 1256-ban IV. Béla adománylevelében "Zyud" alakban említik először. 1256-ban "Zuud", 1442-ben "Zyvgdh" alakban említik a korabeli források. Hont várának uradalmához tartozott. 1256-ban IV. Béla király zólyomi várjobbágyoknak adta. 1302-től a Hebeczi család birtoka. 1342-ben Hebeczi Gábor már a szúdi előnevet használja. A 16. századtól már három faluból: Alsó-, Felső- és Középszúdból állt. A 18. századtól a Zsembery család birtokolta. 1715-ben malma és 16 adózó háztartása létezett. 1720-ban 20 volt a háztartások száma. 1828-ban 55 házában 334 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZUD. Tót falu Hont Várm. földes Ura Zsembery Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies helyen; határja jó, bora legnevezetesebb e’ Vármegyében, legelője elég, keresetre módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Szúd , tót-magyar falu, Honth vmegyében, Nádashoz 1/4 mfd. 56 kath., 283 evang., 4 ref. lak., s hires bortermő szőlőhegygyel. F. u. többen. Ut. p. Szántó."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szúd, tót kisközség, 57 házzal és 268 ág. h. ev. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Egeg-Szalatnya, postája Egyházmarót. 1256-ban Nempti Buzád, Boleszló fia és rokonai ősi birtokukat, Nempti falut, elcserélik Szúd helységért; a birtokba iktatásnál, többek között, tanuként szerepeltek Zsemberi Zazin és Ambrus, a Zsembery család ősei. Ugyanez évben IV. Béla király nyolcz zólyomi kertészének itt tíz ekényi földet adományozott és ezt a birtokrészt kivonta a honti vár fönhatósága alól. 1302-ben Hébeczi Fábián szerzi meg, kinek fiát, Miklóst, 1323-ban Károly király megerősíti a birtokban. Ennek fia Gábor 1342-ben a Szúdi nevet vette föl. A Szúdi családról a XV. században több okleveles emlitést találunk; e följegyzések szerint Andreas de Zwd 1402-ben nádori, Laurentinus de Zwd pedig 1423-ban királyi ember volt. 1539-ben is birtokban találjuk itt a Szudi családot. Hajdan három helységre oszlott Szúd falu, ú. m. Alsó-, Közép- és Felső-Szúdra; az itt törzsökös Sembery család, melyet a XVIII. század elején már birtokban találunk, a Felsőszúdi előnevet használja. A Semberyeknek ma is szép kastélyuk és nagyobb birtokuk van itt. Szúd község határában fekszik Rovnya major."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 283, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 211 lakosából 185 szlovák volt.

2011-ben 222 lakosából 191 szlovák volt.

2021-ben 209 lakosából 194 (+2) szlovák, 1 magyar, 5 (+15) cigány, 2 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1932-ben épült.
  • Római katolikus temploma modern épület.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. 1944-ben elpusztult, de bal szárnyát 1961-ben újjáépítették.

Neves személyek

  • Felsőszúdon született 1804. január 27-én és hunyt el 1888. október 18-án Sembery Imre, Hont vármegye másodalispánja, 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány tagja, országgyűlési képviselő. A szabadságharc bukása után ide a kastélyba, könyvei közé vonult vissza, csak szúdi remeteként emlegették.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Súdovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúd témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. ↑ ma7.sk