Szoyer Ilona
A mai világban a Szoyer Ilona olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A profiktól az amatőrökig a Szoyer Ilona milliók figyelmét ragadta meg világszerte. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Szoyer Ilona visszatérő témává vált a napi beszélgetésekben, tudományos vitákban és a médiában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szoyer Ilona-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Szoyer Ilona-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról!
| Szoyer Ilona | |
.jpg) | |
| Kossak József felvétele | |
| Született | 1879. július 24. Debrecen[1] |
| Elhunyt | 1956. február 2. (76 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Márkus Dezső |
| Gyermekei | Márkus Imre (* 1908) Márkus Ilike (1915–1945) |
| Szülei | Soyer Zsigmond Szmekal Ilona |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szoyer Ilona témájú médiaállományokat. | |
Szoyer Ilona, Szoyer Ilonka, M. Szoyer Ilona (férjezett nevén Márkus Dezsőné, született Soyer Ilona) (Debrecen, 1879. július 24. – Budapest, 1956. február 2.)[3] magyar opera- és operett-énekesnő (lírai koloratúrszoprán). A 19–20. század fordulóján rendkívüli népszerűségnek örvendett Budapesten operettszubrettként, de Bécsben és Németországban is jelentős sikereket aratott.
Élete
Soyer Zsigmond és Szmekal Ilona gyermekeként született. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol Geiringer tanítványa volt. Pályáját a lipcsei Városi Színházban kezdte mint opera-énekesnő, majd a Magyar Színházban 1900. október 23-án lépett fel először mint Angot asszony leánya. Innen szerződtette Mader Raoul igazgató a Magyar Királyi Operaházhoz, melynek tíz éven át volt tagja. Itt 1902. január 14-én mint Mari az ezred leánya debütált.
Közben bejárta Német- és Oroszországot (Berlin: udvari opera, 1906. május 18. és 21. Ezred leánya és Manon – Komische Oper, 1908. február 25-től egy hónapig Denevér Adélje) s a magyar vidéki nagyobb városokat.
1905. június 19-én nőül ment Márkus Dezső operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera igazgatója lett, ide szerződtette; Szoyer itt 1912. szeptember 21-én mutatkozott be Jarno Tengerész Kató c. operettje címszerepében; Kálmán Imre Kis királyában stb. énekelt. Fellépett a Városi Színházban is. 1915 tavaszán, leánya születésekor a színpadtól visszavonult, „szabadúszóként” vállalt már csak néhány előadást.
Szerepei
- Adolphe Adam: A lonjumeau-i postakocsis – Madeleine
- Adolphe Adam: A nürnbergi baba – Berta
- Eugen d’Albert: Hegyek alján – Nuri
- Daniel Auber: Fra Diavolo – Zerlina
- Ludwig van Beethoven: Fidelio – Marcellina
- Georges Bizet: Carmen – Micaëla
- Leo Blech: A szomszédasszony – Rózsi
- Dohnányi Ernő: Pierette fátyola – Pierette
- Gaetano Donizetti: Az ezred lánya – Marie
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária; Hunyadi Mátyás
- Frédéric d’Erlanger: Tessza – Aby
- Umberto Giordano: Fedora – Olga Szukarjov
- Christoph Willibald Gluck: Orfeusz és Euridiké – Ámor
- Goldmark Károly: Götz von Berlichingen – Georg
- Goldmark Károly: Téli rege – Perdita
- Charles Gounod: Faust – Margit; Siebel
- Charles Gounod: Romeo és Júlia – Júlia
- Hervé: Nebáncsvirág – Denise
- Hubay Jenő: Moharózsa – Bébé
- Huszka Jenő: Bob herceg –
- Georg Jarno: Tengerész Kató –
- Sidney Jones: A gésa – Molly Seamore
- Kálmán Imre: Kis király –
- Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Clairette Angott
- Lehár Ferenc: A víg özvegy –
- Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda
- Albert Lortzing: Cár és ács – Marie
- Louis-Aimé Maillart: Villars dragonyosai – Rose Friquet
- Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Lola
- Jules Massenet: Manon – Manon Lescaut
- Felix Mendelssohn Bartholdy: Hazatérés – Lisbeth
- André Messager: Fortunio – Jacqueline
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották – Urbain
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Cherubino
- Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Zerlina
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője; Papagena
- Otto Nicolai: A windsori víg nők – Fluthné
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia; Antonia; Giulietta
- Robert Planquette: Rip van Winkle –
- Robert Planquette: A corneville-i harangok –
- Poldini Ede: A csavargó és királyleány – A királyleány
- Giacomo Puccini: Manon Lescaut – címszerep
- Giacomo Puccini: Bohémélet – Musette
- Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Rosina
- Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony – Mařenka
- Johann Strauss jun.: A denevér – Rosalinda; Adél
- Johann Strauss jun.: A cigánybáró – Szaffi
- Johann Strauss jun.: Bécsi vér – Franziska Cagliari
- Sir Arthur Sullivan: A mikádó – Yum-Yum
- Franz von Suppé: A modell – Stella
- Ambroise Thomas: Mignon – Philine
- Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Oscar
- Richard Wagner: A Rajna kincse – Woglinde
- Richard Wagner: Siegfried – Az erdei madár hangja
- Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Annuska
- Ermanno Wolff-Ferrari: A kíváncsi nők – Colombina
- Zichy Géza: Nemo – Lackó
- Zichy Géza: Roland mester – Yvette
Jegyzetek
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 19.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Bp. VI. ker. állami halotti akv. 119/1956. folyószám. . (Hozzáférés: 2014. június 13.)
Források
- Szabó, Ferenc János: Ilona Szoyer Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben = Musik und Gender im Internet 2017. április 12.
- Szoyer Ilonka a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. 931–932. hasáb
- Színészkönyvtár
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 318. o.
