Ebben a cikkben a Szolyvai járás-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Felfedezése vagy népszerűsítése óta a Szolyvai járás nagy hatást váltott ki különböző területeken, vitákat és kérdéseket generált jelentésével, következményeivel és lehetséges alkalmazásaival kapcsolatban. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Szolyvai járás-et, és elemezzük jelentőségét a modern társadalomban, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk részletes és naprakész betekintést nyújt a Szolyvai járás-be.
Szolyvai járás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Rang | megszűnt ukrajnai járás | ||
Székhely | Szolyva | ||
Alapítás éve | 1956 | ||
Megszűnés éve | 2020 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 419 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 80,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 673 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Térkép | |||
![]() | |||
Szolyvai járás weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyvai járás témájú médiaállományokat. |
A Szolyvai járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi részén helyezkedett el; északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással volt atáros.
1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként.
A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették.
A járás területéről a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amelyet egy itt megtalált halomsír is bizonyít.
A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a 19. században komoly fejlődés volt tapasztalható, új vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.
A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.
Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Beregi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.
A Szolyvai járás Kárpátalja egyik gazdagabb területének számít. A térségben több ipari vállalkozás (gépgyártás, fafeldolgozás, élelmiszeripar) működik. Innen származik továbbá a legtöbb ásványvíz is, melyek közül a legjelentősebbek: a Poljana Kupilj, a Poljana Kvaszova, a Luzsanszka, Ploszkivszka, Szvaljava és a Neljipinszka.
A gyógyturizmus jelent hatalmas bevételeket a térség számára.
A térség többségében ukrán lakosságú, de az orosz kisebbség is jellemzi a környéket.
(Zárójelben az ukrán név szerepel.)