Ukrajnai közigazgatási reform
A mai világban a Ukrajnai közigazgatási reform olyan témává vált, amely nagy jelentőséggel bír, és számos ember számára érdekelt szerte a világon. A Ukrajnai közigazgatási reform megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, mélyreható vitákat, kutatásokat és elemzéseket generált következményeiről és következményeiről. A kortárs társadalomra érezhető hatást kifejtő Ukrajnai közigazgatási reform-nek sikerült áthatolnia a mindennapi élet különböző területeit, a politikától a populáris kultúráig, és olyan jelenséggé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ukrajnai közigazgatási reform-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak időbeli alakulását és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Az ukrajnai közigazgatási reform 2015-ben kezdődött folyamat, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint Ukrajna közigazgatási beosztásának átalakítása. Ennek során a korábbi közel 11 ezer helyi önkormányzat (városi és községi tanácsok) helyett 1470 új önkormányzati egységet, községet (ukrán nevén hromada) hoznak létre, ezek képezik az ukrán közigazgatási rendszer legalsó szintű, legkisebb egységét. Átalakították a járások rendszerét is. A korábbi 490 járás helyett 136 új járást hoztak létre.
Története
A folyamat kezdeti lépéseként az Ukrán Legfelsőbb Tanács 2015. február 5-én elfogadta a hromadák önkéntes létrehozásáról szóló törvényt.[1] Ennek értelmében a szomszédos városok, városi jellegű települések, valamint falvak önkéntes társulásokat hozhatnak létre (ukránul hromada), amelyek egy közös önkormányzattal rendelkeznek. A társulások székhelye olyan település lehet, amely a társulás területének földrajzi középpontjának közelében helyezkedik el és az adminisztratív központ funkcióihoz megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A községet a székhelyét adó településről nevezik el. A község lehet városi község (miszka hromada), városi jellegű község (szeliscsna hromada) és falusi község (szilszka hromada). A hromadák létrehozása az abban részt vevő települések rangját nem változtatta meg.
2015. április 8-án az ukrán kormány jóváhagyta az önkéntes kistérségi társulások létrehozásának módszertanát. 2015. szeptember 8-ig 85 kistérségi társulás alakult meg, de közülük négy akkor nem felelt meg a törvényi előírásoknak és nem hagyták őket jóvá. Az első ilyen társulások a Dnyipropetrovszki területen és a Zsitomiri területen jöttek létre.[2] A következő években további törvények születtek, amelyek szabályozták a kistérségi társulások létrehozását.
2020 áprilisáig ezer hromada alakult meg, majd kialakult a létrejött hromadák végleges száma, ez 1470 lett, amit az ukrán kormány 2020. június 12-én jóváhagyott.[3]
A hromadák létrejöttével párhuzamosan kialakították a járások új rendszerét, amelynek legfőbb jellemzője a járások számának jelentős csökkentése volt Volodimir Zelenszkij elnök röviddel elnöki beiktatását követően, már 2019 júliusában sürgette a közigazgatási reformot és javasolta a járások rendszerének átalakítását, és a 490 járás helyett kb. 100 járás létrehozását.[4] 2020 júniusára a Smihal-kormány kidolgozott egy tervezetet, ebben 129 járás szerepelt. A régi járási rendszer felszámolásáról és az új járások létrehozásáról szóló törvényt 2020. július 17-én fogadta el az Ukrán Legfelsőbb Tanács (a parlament 423 képviselőjéből 238 támogatta a törvény elfogadását), ebben végül 136 járás szerepel.[5]
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács a 2020. július 15-én elfogadott törvényben október 25-re írta ki az önkormányzati választásokat, ahol már az új kistérségi társulások alkotta helyi önkormányzati rendszerben választottákák meg a helyi képviselőket és elöljárókat. Az orosz megszállás alatt álló Krími Autonóm Köztársaságban, valamint a Donecki terület és a Luhanszki terület orosz megszállás alatti részein nem tartottak helyhatósági választást, és ezen a területeken a kistérségi társulások sem alakulnak az ukrán szuverenitás visszaállításáig.[6]
Ukrajna járásai a reform után
Ukrajna járásai a 2020-ban elfogadott közigazgatási reformot követően (szürke háttérrel jelölve az ideiglenesen orosz megszállás alatt lévő közigazgatási egységek):[7]
A de facto Oroszország, de jure Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság járásai:
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ ЗАКОН УКРАЇНИ - Про добровільне об’єднання територіальних громад. zakon.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Автор: Області почали формувати нові територіальні громади. decentralization.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Автор: Про об'єднання громад - Законодавство. decentralization.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Команда президента намерена провести административную реформу. LB.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Автор: Україна з новим адмінтерустроєм: парламент створив 136 нових районів та ліквідував 490 старих. decentralization.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ Автор: Парламент призначив чергові місцеві вибори на 25 жовтня 2020 року. decentralization.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
- ↑ ПОСТАНОВА Верховної Ради України Про утворення та ліквідацію районів. zakon.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2020. október 22.)