Szilasi Móric

A mai világban a Szilasi Móric nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szilasi Móric egyre fontosabbá vált az emberek mindennapi életében. Legyen szó a munkahelyi, társadalmi vagy személyes szféráról, a Szilasi Móric a vita és a gondolkodás témája lett, amely a társadalom minden szféráját átszövi. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szilasi Móric különböző dimenzióit és perspektíváit, elemezve annak az emberek életének különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Szilasi Móric
SzületettSonnenfeld Móric
1854. október 20.
Szilasbalhás
Elhunyt1905. május 15. (50 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaKrausz Ilona
GyermekeiSzilasi Vilmos
Foglalkozásanyelvész,
finnugrista,
egyetemi tanár
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (2-2-13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilasi Móric témájú médiaállományokat.

Szilasi Móric (olykor Szilasi Mór formában is, születési és 1881-ig használt nevén Sonnenfeld Móric[1]) (Szilasbalhás, 1854. október 20. – Kolozsvár, 1905. május 15.) zsidó származású magyar filozófiai doktor, klasszika-filológus, nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1902).

Élete

Középiskoláit Veszprémben és Székesfehérváron, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen Budenz József tanítványaként végezte, utána egy évig német egyetemeken foglalkozott indoeurópai nyelvészettel és klasszika-filológiával. Hazajőve gimnáziumi tanár lett és hosszú ideig a budapesti VII. kerületi állami gimnáziumiban működött. Miután felállították az Eötvös József Collegiumot, a kollégiumban a nyelvész hallgatók vezető tanára lett, és az akadémia nyelvtudományi bizottsága is tagjául választotta. 1881-ben Sonnenfeld családi nevét Szilasira változtatta. Időközben ismeretséget kötött Szarvas Gáborral, ez is hatással volt tudományos fejlődésére. Az MTA 1902. május 9-én választotta levelező tagjának. 1903. július 13-án kinevezték a magyar nyelvészet és az összehasonlító nyelvtudomány rendes tanárának a kolozsvári egyetemre, ahol az 1905–1906. évre a bölcseleti kar dékánjának választották. Az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a középiskolai tanárképző intézet tanára, a helsinki finnugor társaság levelező tagja volt.

Cikkei jelentek meg többek között az Egyetemi Philologiai Közlönyben (1880. Mikes, Bolyai és Kisfaludy Károly, 1881., 1890.), a Magyar Nyelvőrben (III. 1884-től, 1886. Faludi nyelve, 1890.), a Magyar Hirlapban (1891. 211. sz. A latin nyelv ügye), a Nyelvtudományi Közleményekben (1893., 1894. Gabelentz György, 1895., A finn nyelvészet története, Szórványos és részleges hangváltozás példái az angolban, 1896., A finn-ugor névszói összetételek, 1898-1901., 1903. Finnugor-török szóhasonlítás.

Szerkesztette és kiadta: a Nyelvészeti tanulmányok. (Ural-altaji nyelvtudományi folyóirat) 1905. 1. füzetét.

Családja

Sonnenfeld Lipót kereskedő és Abeles Rezi gyermeke.[2] Gyermekei: Szilasi Vilmos filozófus, Szilasi Böske, Szilasi Klára, Szilasi Nunus, Szilasi Ferenc ügyvéd, Szilasi Boriska, Szilasi Jenő orvos.[2]

Munkái

Folyóiratcikkek

Cikkei az Egyet. Philologia Közlönyben (1880. Mikes, Bolyai és Kisfaludy Károly, 1881., 1890.), a M. Nyelvőrben (III. 1884-től, 1886. Faludi nyelve, 1890.), a M. Hirlapban (1891. 211. sz. A latin nyelv ügye), a Nyelvtudományi Közleményekben (1893., 1894. Gabelentz György, 1895., A finn nyelvészet története, Szórványos és részleges hangváltozás példái az angolban, 1896., A finn-ugor névszói összetételek, 1898–1901., 1903. Finnugor-török szóhasonlítás) stb. Szerkesztette és kiadta a Nyelvészeti tanulmányok. Ural-altaji nyelvtudományi folyóirat 1905. 1. füzetét. Szócikkeket írt az Ókori lexikonba.

Önállóan megjelent művei

Jegyzetek

  1. ↑ A Belügyminisztérium 1881. évi 60104. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 22. oldal 42. sor.
  2. ↑ a b Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 22.)

Források