Szilágyi László (író)
A mai világban a Szilágyi László (író) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző területein. Megközelítéseinek relevanciája és sokfélesége kiterjedt vitához és következményeiről való gondolkodáshoz vezetett. Az akadémiai szemszögből a mindennapi környezetig a Szilágyi László (író) végtelen számú kérdést és álláspontot generált, amelyek célja, hogy megértsék annak hatókörét és a valóságunkra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Szilágyi László (író) részletes elemzésébe fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, és átfogó jövőképet kínálunk a fontosságának és jelenlegi kihívásainak megértéséhez.
| Szilágyi László | |
| Született | 1898. október 2. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1942. szeptember 6. (43 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Papp Margit (h. 1934–1942) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-2-44)[2] |
Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 6.)[3] költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista, leginkább operettszövegkönyveiről híres.
Élete
Budapesten született Szilágyi József (1865–1922)[4] államvasúti felügyelő és Császár Aranka fiaként.[5] Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket is zeneszámokra. Versei a korabeli lapokban jelentek meg. 1928-ban szerződött a Király Színházhoz. 1934-ben házasságot kötött Papp János és Pirovits Margit lányával, Margittal.[6] Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940). Halálát szívbénulás okozta.
A Fiumei úti sírkertben nyugszik (34-2-44).[7]
Főbb művei
Operettek, filmek
- Amerika lánya (1924). Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula
- Régi jó Budapest (1925). Zenéjét szerezte: Radó József
- Csókos asszony (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
- Muzsikus Ferkó (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
- Aranyhattyú (1927). Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond
- Eltörött a hegedűm (Andai Ernővel, 1928). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
- Miss Amerika (1929). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Én és a kisöcsém (1933). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Hulló falevél (1935). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
- 3:1 a szerelem javára (1936). (Szövegírók: Szilágyi L. és Kellér Dezső). Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál
- Vén diófa (Hertelendy Istvánnal, 1943) (1947). Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs
- Egy boldog pesti nyár (1943). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály és Buday Dénes
- Mária főhadnagy (1943). Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
- Tokaji Aszú (1940). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Angoramacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Erzsébet. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
- Levendula – (szövegíró: Szilágyi L. és Lippay Gyula), zeneszerzők: Fridl Frigyes és Somló Sándor
- Pozsonyi lakodalom. Zenéjét szerezte: Beck Miklós
- Gyergyói bál. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
- Kadétszerelem – (Szilágyi L. és Békeffy István), zeneszerző: Gyöngy Pál
- Sült galamb. Zenéjét szerezte: Lajtai Lajos
- Három huszár. Zenéjét szerezte: Buday Dénes
- Zsákbamacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Aranyhattyú. Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond
- Édes ellenfél (hangosfilm). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
- Tommy és társa. Szövegíró: Szilágyi L. és Anday Ernő, zeneszerző: Tamássy Pál
- Kelecsényi ügy (zenés filmvígjáték, 1941) – zene: Eisemann Mihály, rendező: Bánky Viktor
- A kék postakocsi (1923)
- Régi jó Budapest. Zenéjét szerezte: Radó József
- Nem leszek hálátlan. Zenéjét szerezte: Márkus Alfréd
Jegyzetek
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=200&layout=s
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1789/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Szilágyi József halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2176/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 476/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 180/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Szilágyi László. Magyar írók sírjai. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 22.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- a PORT.hu-n (magyarul)
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. , Béta Irodalmi Rt., é. n.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 254. o.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
