Szerencsi Hugó

Ebben a cikkben a Szerencsi Hugó-et különböző szemszögekből vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Kezdetétől napjaink relevanciájáig, számos alkalmazásán és hatókörén keresztül mély és részletes elemzésbe merülünk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse a Szerencsi Hugó fontosságát és hatását különböző kontextusokban. Tudományos bizonyítékokon, szakértői vallomásokon és személyes tapasztalatainkon keresztül megvilágítjuk a Szerencsi Hugó ismeretlen és lenyűgöző aspektusait, hozzájárulva ezzel társadalmunk ezen alapvető elemének megértéséhez és megbecsüléséhez.

Szerencsi Hugó
Született1926. augusztus 6.
Békéscsaba
Elhunyt2002. szeptember 24. (76 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1955)
Színészi pályafutása
Híres szerepeiFerdenyakú
Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely
Miller
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Kelemen Félix
Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém
Thomas Putnam
Arthur Miller: A salemi boszorkányok
Manó bácsi
Utánam, srácok! (ifjúsági tévésorozat, 1975)


Szerencsi Hugó (Békéscsaba, 1926. augusztus 6.Békéscsaba, 2002. szeptember 24.[1]) magyar színész.

Élete

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, majd 1955-ben a Békés Megyei Jókai Színházhoz került. 1957-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1958-tól a Pécsi Nemzeti Színház, 1965-től újból a Békés Megyei Jókai Színház tagja volt. 1977-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig tagja volt a Magyar Filmgyártó Vállalat színésztársulatának. Sírja Békéscsabán, a Vasúti (Alsóvégi) temetőben található.[2]

Fontosabb színházi szerepei

Filmjei

Jegyzetek

Jegyzetek

Források

További információ