Szent Katalin-kolostor
|
Ez a templom a Világörökség része |
| Szent Katalin-kolostor | |
 | |
| Vallás |
|
| Egyházmegye | Sínai ortodox egyház |
| Építési adatok | |
| Építése | 548 |
| Stílus | bizánci építészet |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Település | Dél-Sínai kormányzóság |
| Elhelyezkedése | |
Szent Katalin-kolostor
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833333333, 33.97555555555628.555833°N 33.975556°EKoordináták: é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833333333, 33.97555555555628.555833°N 33.975556°E | |
 | |
| A Szent Katalin-kolostor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Katalin-kolostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.
A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora.
A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.
A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak.
A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.
A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.
Galéria
- A kolostor falai
- A Pantokrátor ikon
- Mohamed próféta védelmi levele
- A 46 nm²-es Jézus színeváltozása mozaik a 6. században készült Jusztiniánusz bizánci császár megrendelésére
Jegyzetek
- ↑ Saint Catherine Area
- ↑ Mózes II. 3. rész
- ↑ Rostás László: A Sínai Szent Katalin kolostor Krisztus Ikonja
- ↑ Így menekült meg a sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor páratlan gyűjteménye. fidelio, 2021. december 24. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
- ↑ The Mosaic of the Transfiguration - Icon in the Monastery of St. Catherine
- ↑ Saint Catherine Area (UNESCO/NHK)
- ↑ Ismét megnyílt a Szent Katalin-kolostor könyvtára. Csak a vatikáni vetekedhet vele
Források
- Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2
További információk
- The Monastery of Saint Catherine in Sinai: The Conservation of the Mosaic of the Transfiguration - Conference, Metropolitan Museum of Art, NY Archiválva 2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Layers of history: The Sinai Palimpsests’ Project
| Nemzetközi katalógusok |
|---|