A mai világban a Szejm (Lengyelország) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár történelmi, társadalmi, technológiai vagy tudományos kontextusban beszélünk a Szejm (Lengyelország)-ről, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Az elmúlt évtizedekben a Szejm (Lengyelország) iránti érdeklődés exponenciálisan nőtt, ami a következmények és következmények részletesebb elemzéséhez és megvitatásához vezetett. A kezdetektől a jövőig a Szejm (Lengyelország) olyan téma, amely szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket vált ki, ezért tanulmányozása elengedhetetlen a minket körülvevő világ megértéséhez. Ebben a cikkben a Szejm (Lengyelország) különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a fontos témáról.
Szejm | |
![]() | |
![]() | |
Ország | Lengyelország |
Típusa |
|
Létrehozva | 1921 |
A Szejm marsallja | Szymon Hołownia (Lengyelország 2050) |
A Szejm marsallhelyettesei | Monika Wielichowska, PO Dorota Niedziela, PO Piotr Zgorzelski, PSL Włodzimierz Czarzasty, NL Krzysztof Bosak, RN 2023. november 13. óta |
![]() | |
Politikai csoportok | Kormánykoalíció (242)
Támogatás (1)
Ellenzék (217)
|
Szejm weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szejm témájú médiaállományokat. |
A Szejm (magyarul Gyűlés, lengyelül hivatalosan Sejm Rzeczypospolitej Polskiej, am. A Lengyel Köztársaság Gyűlése) a kétkamarás lengyel parlament, a Nemzetgyűlés alsóháza. A Szejmnek 460 tagja van, akiket közvetlen, általános választások útján, titkos szavazással a választópolgárok választanak meg négyéves időtartamra. A Szejm a Szenátussal (felsőházzal) együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat Lengyelországban.[1]
A 20. század előtt a „szejm” kifejezés a teljes háromkamarás parlamentet jelölte, amelyben külön kamarának számították a királyt, az alsóházat, a képviselőházat (lengyelül Izba Poselska) és a felsőházat, a Szenátust (lengyelül Senat). A második Lengyel Köztársaság (1918–1939) óta az alsóházat nevezik szejmnek, a felsőház neve pedig Szenátus lett.
Az 1788 és 1792 között ülésező nagy szejm világtörténelmi jelentőségű. Számos polgári reformot hajtott végre a felvilágosodásra alapozva, megalkotva többek között Európa első modern, kartális alkotmányát, a május 3-i alkotmányt.