Szablik István

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szablik István-et, egy lenyűgöző témát, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben betöltött következményeiig a Szablik István heves vitákat váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki a különböző közösségekben. Ezeken az oldalakon a Szablik István különböző aspektusaiba fogunk beleásni, az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, kimerítő és frissített elemzést nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban. A Szablik István által érintett személyek adatainak, szakértői véleményeinek és beszámolóinak kombinálásával olyan széles körű és kiegyensúlyozott képet szeretnénk nyújtani, amely gazdagítja olvasóink megértését erről a lenyűgöző témáról.

Szablik István
Született1746. május 8.
Szeged
Elhunyt1816. május 12. (70 évesen)
Kalocsa
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
áldozópap,
pedagógus

Szablik István (Szeged, 1746. május 8. – Kalocsa, 1816. május 12.) bölcseleti doktor, piarista áldozópap és tanár.

Élete

1762. október 3-án lépett a rendbe Privigyén, ahonnan a noviciátus elvégzése után Nyitrára került, hogy bölcseletet tanuljon. 1765-ben Szegedre, 1768-ban Vácra helyezték, tanárnak. 1771-72-ben Nyitrán, 1774-75-ben Veszprémben időzött, majd Nagykanizsán az oknyomozó történelmet és természettant tanította. Innen Tatára, majd Pestre küldték elöljárói, amikor különösen a fizikában széleskörű, alapos ismereteivel feltűnt. 1783-ban mindjárt a Montgolfier fivérek kísérletei után léggömböt készített és 1784. augusztus 15-én egész Buda és Pest nagy csodálatára, a maga költségén készült első magyar léghajót fölbocsátotta a piarista ház udvaráról, megszemlélésére még a városi tanács is kivonult. (1785-ben Szegeden is megismételte ezt.) Az első magyar iskolai földgömböt is ő készítette 1784-ben.

1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött 1790-ig. E hivatalában sok kellemetlenség érte, s a helytartótanács elmozdíttatását kérte. Ennek oka főként az volt, hogy II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét nem volt hajlandó bevezetni. A Makón rokonainál tartózkodó tanárt a vármegye rendjei visszahelyezték állásába, elöljárói viszont felsőbb utasításra Kisszebenbe küldték. Nemsokára Nagykárolyba került, ahol a bölcseleti tanfolyamon az oknyomozó történelmet és a természettant tanította. 1796-től 1800-ig Vácott ugyanazon tárgyakat tanította a rend növendékeinek. Azután megfordult Tatán mint vicerektor, majd Máramarosszigeten. Egy ideig Veszprémben és Nagykanizsán házfőnök volt; míg végül elöljárói Kalocsára küldték.

A fizika körébe vágó fontos kéziratai valahol lappanganak; fizikai szemléltetőeszközeit és találmányait Vácon őrzik.

Források

További információk

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léh István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • A tatai gimnázium névtára 1765-2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765-1948) és az Állami Gimnázium (1948-1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004
  • Téglásy Imre: Száblik István – a magyar Daedalus. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976–77/1. 315–324. (https://epa.oszk.hu/01600/01609/00020/pdf/MFME_EPA01609_1976_1977_1_315-324.pdf)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub