Szabó Gábor | |
a hévízi fizikatanári ankéton 2015-ben | |
Született | 1954. január 28. (70 éves) Nagykanizsa |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | fizikus, egyetemi tanár, akadémikus |
Iskolái | József Attila Tudományegyetem (–1978) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó Gábor (Nagykanizsa, 1954. január 28. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 2004, rendes: 2010), a Szegedi Tudományegyetem rektora (2010–2018).
Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) végezte el 1978-ban.
1981-1989 között közel öt évet a göttingeni Max Planck Intézetben dolgozott vendégkutatóként. A JATE Természettudományi Kar kísérleti fizikai tanszékének adjunktusa. 1990-1996 között vendégprofesszor volt három évig a houstoni Rice Egyetemen. 1994 óta az Optikai és Kvantumelektronikai tanszéken egyetemi tanár.
Az első Orbán kormány idején (2000-2002 között) Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési helyettes államtitkára.
A Magyar Tudományos Akadémia Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottságának titkára, a Doktori Tanszék fizikai és csillagászati szakbizottságának tagja. 1999–2000 között a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Fizikai Doktori Iskola vezetője.
2010-2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora volt.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint 2020. január 1-től Szabó Gábor vezeti a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot, melynek létrehozásában korábban jelentős szerepet vállalt.
Kutatási területe a lézerfizikai vizsgálatok, festéklézerek elméleti modellezése, pikoszekundumos impulzusok előállítása, a bakteriorodopszinban lejátszódó ultragyors töltésszétválás vizsgálata.
Nemzetközi katalógusok |
---|