A mai világban a Székács Vera alapvető szerepet töltött be a társadalom különböző területein. A technológiára gyakorolt hatásától a társadalmi szférára gyakorolt hatásig a Székács Vera megjelölte az előtte és utána életvitelünkben és kapcsolatainkban. Az idő múlásával a Székács Vera tanulmányozás és vita tárgya volt, ami csodálatot és vitát váltott ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Székács Vera hatását a különböző területeken, hogy megértsük a jelenkori világban betöltött jelentőségét és a jövőre nézve.
Székács Vera | |
Született | Mihalik Veronika 1937. szeptember 9. Budapest |
Elhunyt | 2018. május 25. (80 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Székács János (1934–1981) Réz Ádám (1974–1978) |
Gyermekei | egy gyermek: Székács András (1960) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kitüntetései |
|
Székács Vera (született Mihalik Veronika, asszonynevén Réz Ádámné, Budapest, 1937. szeptember 9. – 2018. május 25.)[1] József Attila-díjas (1998) magyar műfordító, szerkesztő. Az Írószövetség műfordítói szakosztályának volt titkára.
A nemesi származású hernádszurdoki Mihalik család sarja. Szülei hernádszurdoki Mihalik Zoltán (1895–1968)[2] és Nagy Irén. Apai nagyapja hernádszurdoki Mihalik József (1860–1925)[3] minisztériumi és királyi tanácsos, apai nagyanyja Edelény Olga. Apai nagyapai dédapja, hernádszurdoki Mihalik Adolf (1829–1903)[4][5] az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonája volt.[6] Első férje Székács János (1934–1981) Liszt-díjas brácsaművész, zenetanár. Második férje Réz Ádám (1926–1978) műfordító, író volt.
Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK olasz–spanyol szakán végezte el. 1962–1968 között a Kulturális Kapcsolatok Intézetének olasz, majd latin-amerikai referense volt. 1968–1993 között a Magvető Könyvkiadó irodalmi szerkesztője volt.