Szász Menyhért

Ez a cikk a Szász Menyhért témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Szász Menyhért a társadalom legkülönbözőbb rétegei számára érdekes ponttá vált, a terület szakértőitől a nagyközönségig. Az idő múlásával a Szász Menyhért különböző területeken bizonyította hatását, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat generálva. Ezért szükséges az elemzés elmélyítése, hogy megértsük jelentőségét és globális szintű következményeit. Ezenkívül fontos megvizsgálni a Szász Menyhért-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket, valamint a témával kapcsolatban felmerülő lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.

Szász Menyhért
SzületettSchwarz Menyhért
1893. május 8.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1939. február 2. (45 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMarschalkó Karolina
(h. 1919–1939)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1/B-14-26)[3]

Szász Menyhért, született Schwarz[4] (Budapest, 1893. május 8.[5] – Budapest, 1939. február 2.)[6] magyar költő, író, újságíró.

Élete

Schwarz Bernát szeszfőző és Klein Cecília fia. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Korán kezdett versekkel foglalkozni. Művei megjelentek a Nyugatban, a Vasárnapi Újságban és az Új Időkben, s ezeket Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Somlyó Zoltán is elismerő kritikával fogadta. Az első világháború után A Reggel munkatársa, majd 1929-től a Magyar Országos Tudósítónál dolgozott. 1935-től A magyar sajtó évkönyve társszerkesztőjeként működött. Több verseskötete jelent meg. Ifjúsági regényeket is írt.

Magánélete

Felesége Marschalkó Karolina (1893–1957)[7] volt, Marschalkó Kálmán és Domonkos Karolina lánya, akivel 1919. június 16-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[8]

Főbb művei

  • Az emeletünkön (versek, Budapest, 1913)
  • Ének a néma mankókról (1914)
  • Bőrharisnya, cserkészek diadal (ifjúsági regény, Sopron, 1916)
  • IV. B. (ifjúsági regény, Budapest., 1922)
  • Húsból és vérből (versek, 1933)

Jegyzetek

Források