A Szárnyfedő világában mindig is állandó és folyamatosan fejlődő érdeklődés mutatkozott. Akár történelmi személyről, akár kulturális jelenségről, akár tudományos témáról beszélünk, a Szárnyfedő így vagy úgy rányomta bélyegét az emberiségre. Hatása az idők során elterjedt, és ma is érvényesül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szárnyfedő jelentőségét és azt, hogy miként alakította társadalmunkat, valamint a jövőre nézve. A kezdetektől napjainkig a Szárnyfedő számtalan vitát, vitát és tanulmányt generált, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és jelentését az emberek életében.
A szárnyfedő vagy fedőszárny (elytron, a görög ἔλυτρον, „hüvely” szóból, többes szám: elytra) egyes rovarrendek, különösen a bogarak és félfedelesszárnyúak megkeményedett első pár szárnyának a neve.
Az elytra fő feladata az alatta lévő, repülésre használt hátsó szárnypár megóvása. Ha repülni akar, a bogár felnyitja a fedőszárnyakat és kiterjeszti a hátsó szárnypárat, az elytrát a repülés időtartamára továbbra is nyitva tartva.
Egyes rovaroknál, pl. a futrinkafélék és gyászbogárfélék egyes fajainál a fedőszárnyak összeolvadtak, így az állat röpképtelenné vált.
Félfedő vagy hemi-elytron (tsz. hemi-elytra) egyes poloskák szárnyfedője: annyiban tér el az elytrától, hogy csak tövi részei, a fedő (corium) és a pászta (clavus) bőrneműek, míg a csúcsi (disztális) rész (membran) hártyás.
Az elytra kifejezést a gyűrűsférgek közé tartozó soksertéjűek (különösen a pikkelyes férgek) esetében is használják.[1] Ezek a kinövések különböznek az állat sertéitől (chaetae), amiket mirigyek termelnek, így vannak gyökereik.[2]