Repülés (biológia)

Mai cikkünkben a Repülés (biológia) lenyűgöző világát szeretnénk felfedezni. A Repülés (biológia) megjelenésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a fókusz és a vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, valamint számos oldalát és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ezen túlmenően elemezzük annak relevanciáját a jelenlegi kontextusban és a jövőbeni potenciált. A Repülés (biológia) egy lenyűgöző téma, amely mindig meglep minket, és ezzel a cikkel reméljük, hogy új megvilágításba helyezzük annak fontosságát és értelmét életünkben.

A repülés az a folyamat, amelynek során az objektum úgy mozog egy térben, hogy az nem érintkezik a bolygó felszínével. Két fajtája van: vagy az atmoszférán belül (légi közlekedés), vagy a világűr vákuumán keresztül (űrrepülés). Ezt úgy lehet elérni, hogy aerodinamikai emelést hoznak létre, amely a sikló- vagy hajtóerőhöz kapcsolódik, aerostatikusan felhajtóerőt alkalmazva vagy ballisztikus mozgással.

Sok minden repülhet, például az állatok (madarak, denevérek és rovarok), a vitorlázórepülők, az ejtőernyősök, vagy az emberi találmányok is (repülőgépek, helikopterek, léghajók, űrhajók stb.)

Története

Az emberiség a kezdettől fogva készített repülő tárgyakat, a legkorábbi eszközöktől kezdve (például a kövek és a lándzsák)[1][2] egészen a bumerángon át a papírsárkányig.

Légi közlekedés

A 19. század első felében George Cayley tanulmányozta a repülést,[3][4][5] a 19. század második felében Otto Lilienthal több, mint 200 sikló repülést hahtott végre, és ő volt az első, aki tudományos szempontból értette meg a repülést. A munkáját a Wright fivérek egészítették ki, akik megépítették az első gyakorlatban működő repülőgépet.[6]

Űrrepülés

Az űrrepülés a huszadik században valt valósággá Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij és Robert Goddard áttöréseinek köszönhetően. Az első orbitális repülés 1957-ben volt,[7] Gagarint pedig az első emberek által irányított űrrepülőgép fedélzetén hordozták, 1961-ben.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ "Archytas of Tar entum." Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Technology Museum of Thessaloniki, Macedonia, Greece/ Retrieved: May 6, 2012.
  2. ↑ "Ancient history." Archiválva 2002. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Automata. Retrieved:May 6, 2012.
  3. ↑ Sir George Cayley. Flyingmachines.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.) „Sir George Cayley is one of the most important people in the history of aeronautics. Many consider him the first true scientific aerial investigator and the first person to understand the underlying principles and forces of flight.”
  4. ↑ The Pioneers: Aviation and Airmodelling. (Hozzáférés: 2009. július 26.) „Sir George Cayley, is sometimes called the 'Father of Aviation'. A pioneer in his field, he is credited with the first major breakthrough in heavier-than-air flight. He was the first to identify the four aerodynamic forces of flight – weight, lift, drag, and thrust – and their relationship and also the first to build a successful human-carrying glider.”
  5. ↑ U.S. Centennial of Flight Commission – Sir George Cayley. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.) „Sir George Cayley, born in 1773, is sometimes called the Father of Aviation. A pioneer in his field, Cayley literally has two great spurts of aeronautical creativity, separated by years during which he did little with the subject. He was the first to identify the four aerodynamic forces of flight – weight, lift, drag, and thrust and their relationship. He was also the first to build a successful human-carrying glider. Cayley described many of the concepts and elements of the modern aeroplane and was the first to understand and explain in engineering terms the concepts of lift and thrust.”
  6. ↑ "Orville Wright's Personal Letters on Aviation." Archiválva 2012. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Shapell Manuscript Foundation, (Chicago), 2012.
  7. ↑ Sputnik and the Origins of the Space Age
  8. ↑ "Gagarin anniversary." Archiválva 2023. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben NASA. Retrieved: May 6, 2012.