Surányi András
A mai világban a Surányi András olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Surányi András olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely mindenféle véleményt és vitát generál. A Surányi András a keletkezésétől a lehetséges következményeiig felkeltette az akadémikusok, aktivisták, véleményvezérek és a nagyközönség érdeklődését, tanulmányozás és számtalan vita tárgyává vált. Ebben a cikkben a Surányi András-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak fontosságát a mai világban vizsgáljuk meg.
| Surányi András | |
| Született | 1952. augusztus 14. (72 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező, egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
Surányi András (Budapest, 1952. augusztus 14. –) filmrendező, egyetemi oktató.
Életpályája
1970–1971 között a Vendéglátóipari Főiskola diákja volt. 1971–1975 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakán tanult. 1976-tól 10 évig a Mafilm rendezőasszisztense. 1977–1982 között a Balázs Béla Stúdió tagja. 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola kameraman szakos hallgatója.
1986 óta rendező. 1994 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója. 1996 óta az ELTE Média Intézetében tanít. 2000 óta a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalomtudományi Intézeti Tanszékének adjunktusa, és a Károly Róbert Főiskola címzetes főiskolai docense. 2000–2009 között a Honvéd Együttes médiamenedzsere volt. 2011-ben doktorált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.[1]
Filmjei
Rendezőként
- Ábel (1974) (forgatókönyvíró is)
- Érettségi nélkül (1975)
- Két fénykép (1976)
- Mozart és Salier (1979) (forgatókönyvíró is)
- Francia menekültek (1981)
- Színészotthon (1982)
- Negatív lenyomat (1982)
- A magyar klasszicizmus (1982)
- Aranycsapat (1982) (forgatókönyvíró is)
- Zongora (1983)
- Ninive (1983)
- Jazz (1983)
- Senki nem tér vissza (1983)
- Nevelőszülők (1984)
- Isten veletek, barátaim (1987)
- Fény-képek gyermekeinknek (1988)
- Jó estét, Wallenberg úr! (1989)
- Macbeth (1990)
- Erózió (1991) (forgatókönyvíró is)
- Midőn a vér (1992)
- Napsugarak zúgása (1993)
- Kölcsönkapott idő (1993)
- Töredékek a térről (1995-1997)
- Film… (1999-2000) (forgatókönyvíró is)
- Megyejáró (2008-2010)
- Túl a Maszathegyen (2010-2011)
Színészként
- Sorstalanság (2005)
Producerként
- A dívány (2003)
- A három nővér (2008)
Operatőrként
- Egy másik világ (2001)
Kötetei
- Aranycsapat. A film születése, és ami a filmből kimaradt...; interjúk, dokumentumvál. Surányi András, sajtó alá rend., szerk. Hernádi Miklós; Mafilm, Bp., 1982
- Kaddis a megszületett gyermekekért; Ab Art, Bp., 2020
Jegyzetek
- ↑ SZFE Adatbázis. . (Hozzáférés: 2013. november 5.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
- Surányi András a PORT.hu-n (magyarul)
- Surányi András az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Surányi András az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Adatlapja a Budapesti Gazdasági Főiskola honlapján Archiválva 2013. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Surányi András életrajza az ELTE honlapján
