Siva-kráter

A mai világban a Siva-kráter olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő előrehaladtával úgy találjuk, hogy ennek a Siva-kráter-nek különböző nézőpontokból kell feltárnia és megértenie. A Siva-kráter jelentőségét nem lehet alábecsülni, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ezért alapvető fontosságú, hogy ezt a kérdést teljesen és tárgyilagosan kezeljük, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Siva-kráter-et és annak hatását különböző összefüggésekben, hogy átfogó és naprakész képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról.

 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Siva-kráter
Ország India
Típusimpact
Kor66 Ma
↓
[1]
Átmérő600×400 km
NévadóSiva
Elhelyezkedése
Siva (India)
Siva
Siva
Pozíció India térképén
é. sz. 18° 40′, k. h. 70° 14′18.666667°N 70.233333°EKoordináták: é. sz. 18° 40′, k. h. 70° 14′18.666667°N 70.233333°E

A Siva-kráter egy tengeraljzaton levő képződmény, amely az Indiai-óceánban, Mumbaitól nyugatra található. A Texas Tech University őslénykutatója, Sankar Chatterjee nevezte el Siva, a pusztítás és újjászületés hindu istene után.

A korát körülbelül 66 millió évre becsülik, így egyidős számos más becsapódási kráterrel és a kréta–tercier kihalási eseménnyel (illetve az ezt jelző K-T határral). A képződmény 600 kilométer hosszú és 400 kilométer széles, azonban a terület elmozdult a tengeraljzaton lezajlott változások miatt. A becslés szerint egy ilyen méretű krátert egy 40 kilométer átmérőjű aszteroida vagy üstökös becsapódása hozhatott létre. A Siva-kráter erősíti a „Többszörös becsapódási elmélet” néven ismert elképzelést, ami szerint a K-T kihalást egy hatalmas, széttöredezett aszteroida több helyen történő becsapódása okozta.[2]

A K-T kihalás idején India a Réunion hotspot felett helyezkedett el az Indiai-óceánban. A köpenyből kiáramló láva a földrész egyes részeit bazaltfolyammal árasztotta el, létrehozva a napjainkban Dekkán-trapp néven ismert platót. A feltételezés szerint a kráter vagy a Dekkán-trapp ahhoz a területhez tartozik, ami felelős a térség nagy mennyiségű olaj- és földgázkészletének létrejöttéért.[3]

Jellemzők

Geológia és morfológia

Sok más krátertől eltérően a Siva könnycsepp alakú, hossza 600, szélessége 400 kilométer,[4] és szokatlanul négyszögletes. Chatterjee azt feltételezi, hogy a becsapódás alacsony szöge, a határán levő vetődési vonalak és az instabil sziklák vezettek a szokatlan képződmény kialakulásához;[5] más kutatók megjegyezték, hogy a vetődések és a becsapódások megváltoztathatták a kráter alakját.[6] A többi nagy méretű kráterhez hasonlóan a Siva-kráternek koncentrikus gyűrűi vannak, pereme összeomlott, közepén pedig egy kiemelkedés található, ami olyan magas, mint a Mount Everest.[4]

A kráter korát a Dekkán-trapp korából következtették ki, amely nagy mennyiségű irídiumot (egy, a Földön ritkán előforduló, de az aszteroidákban gyakori elemet) tartalmaz. A kráter emellett a közepesnél nagyobb mennyiségű irídiummal keveredett olvadt kvarc és vas-oxid tartalmú alkáli kőzeteket tartalmaz,[7][8] melyek becsapódási eredetre utalnak.[4] Emellett a K-T határ réteg Indiában egy méter vastag, ami arra is utalhat, hogy a területet elborító agyagréteg egy Indiához közeli aszteroida becsapódása eredményeként jött létre. A határképződmény nagy vastagsága azonban mutathat a feltételezettnél jóval lassabb folyamatra, mivel vastagabb üledéksor így is létrejöhet.

A Siva és a tömeges kihalás

Bővebben: Kréta–tercier kihalási esemény

A Siva-kráternél, a Chicxulub-kráternél és a hasonló becsapódási helyeknél megtalálható jellegzetességek felfedezése ahhoz az elmélethez vezetett, ami szerint a kréta időszak végén több, tömeges kihalási eseményhez vezető becsapódás történt.[9] Bár egyes tudósok úgy vélik, hogy a Chicxulub-becsapódás még azelőtt történt, mielőtt a dinoszauruszok kihaltak volna, a Siva-krátert létrehozó esemény önmagában is elég lehetett egy tömeges kihaláshoz.[10][11]

Míg Chatterjee biztos abban, hogy a Siva csupán egy volt a számos becsapódás közül, és állítása szerint „a K-T kihalás nyilvánvalóan egy többszörös becsapódás eredménye volt”,[12] addig más tudósok nincsenek meggyőződve sem a többszörös becsapódásról, sem arról, hogy a Siva valóban egy kráter; egy a Nature magazinban megjelent újabb keletű cikk szerint a Silverpit-krátert is egy földfelszínhez közeli üreg beomlása hozta létre.[12]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ (2013. február 7.) „Time Scales of Critical Events Around the Cretaceous–Paleogene Boundary”. Science 339 (6120), 684–687. o. DOI:10.1126/science.1230492. PMID 23393261. 
  2. ↑ Chatterjee, Sankar (1997. 08). „Multiple Impacts at the KT Boundary and the Death of the Dinosaurs”. 30th International Geological Congress 26, 31–54. o. (Hozzáférés: 2009. március 23.) 
  3. ↑ Agrawal, P., Pandey, O. (2000. 11). „Thermal regime, hydrocarbon maturation and geodynamic events along the western margin of India since late Cretaceous”. Journal of Geodynamics 30 (4), 439–459. o. . DOI:10.1016/S0264-3707(00)00002-8. (Hozzáférés: 2009. március 23.) 
  4. ↑ a b c Teters, Thomas J.: Wiping out the Dinosaur with Five Simultaneous Impacts…. Starmon.com, 2005. július 28. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
  5. ↑ Chatterjee, Sankar (2002). „Shiva Structure: A Possible K-T Boundary Impact Crater on the Western Shelf of India”. Special Publications, Museum Texas Tech University, 5–6. o. 
  6. ↑ Melosh, H. J. Impact cratering: a geologic process.. New York: Oxford University Press (1989) 
  7. ↑ Chatterjee, Sankar (2002). „Shiva Structure: A Possible K-T Boundary Impact Crater on the Western Shelf of India”. Special Publications, Museum Texas Tech University, 20. o. 
  8. ↑ Bhandari, N., et al (2002). „Global occurrence of magnetic and superparamagnetic iron phases in Cretaceous-Tertiary boundary clays”. Geological Society of America Special Paper (356), 201–211. o. 
  9. ↑ SpringerLink - Journal Article. (Hozzáférés: 2009. március 23.)[halott link]
  10. ↑ Davis, John W: Texas Tech Paleontologist Finds Evidence That Meteorite Strike Near Bombay May Have Wiped Out Dinosaurs. Texas Tech University, 2006. november 15. . (Hozzáférés: 2009. március 23.)
  11. ↑ Dinosaur theory now extinct?; Asteroid didn't destroy species, researchers find Mexican crater older than first believed. Toronto, Ont.: Toronto Star, A.02. o. (2004. március 2.) 
  12. ↑ a b Mullen, Leslie: Shiva: Another K-T Impact?. Spacedaily.com, 2004. november 2. (Hozzáférés: 2009. március 23.) - eredeti cikk: Mullen, Leslie: Shiva: Another K-T impact?. (Hozzáférés: 2009. március 23.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shiva crater című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk